Leszakadtak az átlagtól a mezőgazdasági bérek: több százezer forint a különbség
Hiába emelkedtek az év első felében a magyarországi fizetések, a mezőgazdaságban dolgozók továbbra is jelentős bérhátrányban vannak. Az agráriumban dolgozók havi bruttó átlagkeresete több százezer forinttal marad el a nemzetgazdasági bérek átlagától.
Jelentős béremelkedést mért Magyarországon 2026 első fél évében a Központi Statisztikai Hivatal, a kedvező országos adatok mögött azonban jelentős ágazati különbségek húzódnak meg. A statisztika szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A keresetek emelkedését ráadásul jelentősen befolyásolták az év eleji egyszeri kifizetések.
A honvédelmi és rendvédelmi állomány számára januárban folyósított, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás nélkül a bruttó bérek emelkedése mindössze 8,5 százalék lett volna, ami már elmarad a 2025 első fél évében mért 9,2 százalékos növekedéstől. A minimálbér 11 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése ugyancsak hozzájárult a fizetések növekedéséhez, miközben a második negyedévben már lassult a bérdinamika.
A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének emelkedett a bruttó keresete. Minden második munkavállalónál 5 és 24,9 százalék közötti növekedést mértek. Az első fél évben 11,7 százalékkal emelkedett a nettó reálkereset, amiben az alacsony infláció mellett a családi adókedvezmények emelése és az anyák személyijövedelemadó-kedvezményeinek bővítése is szerepet játszott.
A kedvező országos adatok ugyanakkor elfedik, hogy a foglalkoztatottak 19,2 százalékának csökkent a nettó keresete vásárlóereje. Ez ugyan jelentős javulás a tavalyi 32,7 százalékhoz képest, mégis azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik dolgozó kevesebbet engedhetett meg magának a fizetéséből, mint egy évvel korábban.
Különösen szembetűnő a mezőgazdaság bérhátránya. A részletes ágazati kereseti adatok szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat területén foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2026 első hat hónapjában havi 563 457 forint volt. Ezzel szemben a nemzetgazdasági átlag elérte a 772 751 forintot. A különbség megközelíti a havi 209 300 forintot, vagyis az agráriumban dolgozók átlagkeresete 27,1 százalékkal marad el az országos átlagtól.
A nettó fizetéseknél szintén jelentős az eltérés. Az agráriumban dolgozók havi nettó átlagkeresete 398 779 forint volt, míg a nemzetgazdaság egészében 541 244 forintot mértek. Ez havi 142 465 forintos különbséget jelent. A nettó adatok a ténylegesen érvényesített adókedvezmények hatását is tartalmazzák.
Az agráriumban ráadásul a bérek növekedési üteme is elmaradt az országos átlagtól. Míg a nemzetgazdaság egészében 11,5 százalékos bruttó béremelkedést mértek, addig a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban 8,4 százalékos volt a növekedés. A nettó keresetek ugyanitt 10,5 százalékkal emelkedtek, szemben az országos 13,7 százalékkal.
A bérkülönbségek a mezőgazdaság munkaerőpiaci helyzetét is befolyásolhatják. A modern gazdaságokban egyre nagyobb szükség van képzett gépkezelőkre, precíziós technológiákat alkalmazó szakemberekre, agrármérnökökre és műszaki dolgozókra. Az ilyen munkakörökben a mezőgazdasági vállalkozásoknak gyakran az ipari és más technológiaigényes munkáltatókkal kell versenyezniük. Az ágazat átlagos bérszínvonala még az építőiparétól is elmarad, a magasabb fizetéseket kínáló informatikai és pénzügyi területeken pedig az átlagkereset meghaladja az agráriumban mérhető összeg kétszeresét.
A mezőgazdaság alacsonyabb átlagkeresete ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden agrárszakember az országos átlag alatt keres. Jelentős eltérések lehetnek az egyes foglalkozások, munkáltatók és térségek között. A közölt ágazati átlag az erdőgazdálkodást és a halászatot is magában foglalja, és kizárólag a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetét mutatja, nem pedig az egyéni gazdálkodók vállalkozói jövedelmét. A bérek felzárkóztatását a gazdaságok helyzete is meghatározza: a termelési költségek, az időjárási károk és a piaci árak ingadozása egyaránt korlátozhatják a bérfejlesztési lehetőségeket.
A friss elemzés szerint a feldolgozóiparban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresettel rendelkező munkavállalók aránya, miközben a legalább 15 százalékos béremelkedésben részesülők aránya elmaradt az országos átlagtól. A pénzügyi szolgáltatásoknál, az informatikai területeken és a szakmai, tudományos tevékenységeknél szintén visszafogottabbá vált a béremelkedés. Ezzel szemben a közigazgatásban az egyszeri kifizetések, az oktatásban pedig a pedagógusbérek emelése jelentett fontos növekedési tényezőt.
