Áll a bál Brüsszelben: levelet írtak a fukar országok Ursula von der Leyennek
Az Európai Unió nettó befizető tagállamai „több százmilliárd eurós” költségvetési vágást követelnek a következő, 2028-ban életbe lépő hétéves pénzügyi keret kiadási oldalából. A Politico által megismert levélben Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország vezetői azt kérik, hogy a költségvetés következő tervezetét „több százmilliárd euróval csökkentsék”, amikor azt az Európai Unió Tanácsának soros, hat hónapos elnökségét betöltő Írország előterjeszti.
A következő többéves pénzügyi keret az agrártámogatásoktól kezdve a védelmi programokon és az infrastrukturális beruházásokon át a szegényebb régióknak juttatott támogatásokig számos terület uniós kiadásait határozza meg. Az Európai Bizottság közel 2 ezer milliárd eurós költségvetést javasolt.
Sok nettó befizető – vagyis azok az országok, amelyek többet fizetnek be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakapnak – ugyanakkor csökkenteni szeretné saját hozzájárulását. Mások, köztük azok az országok, amelyek a legtöbbet nyerhetnek az uniós forrásokból, a kiadások növelését szeretnék. A levél szerint a hat ország önmagában a tagállami hozzájárulások csaknem 40 százalékát finanszírozza, és bár a nettó befizetők összességében kisebbségben vannak, a teljes finanszírozási teher mintegy háromnegyedét ők viselik. A költségvetés jelenlegihez képest nominálisan 60 százalékos növelése szerintük „egyszerűen nem reális”.
Centralizálná a bevételeket az EU
A nemzeti költségvetésekre nehezedő pénzügyi nyomás enyhítése érdekében az Európai Bizottság új hatásköröket szeretne a bevételek közvetlen, uniós szintű adók révén történő beszedésére. Ezeket az EU terminológiájában saját forrásoknak nevezik, a lehetséges bevételi források között az e-cigaretták, a vape-termékek és a kriptovaluta-tranzakciók megadóztatása is szerepel. Ez azonban nem győzte meg a takarékosabb költségvetési politikát szorgalmazó országokat. A levél figyelmeztet: az uniós költségvetést végső soron az európai polgárok fizetik, ez pedig attól függetlenül igaz marad, hogy milyen finanszírozási mechanizmust vagy saját forrást találnak ki.
A következő brüsszeli csúcson már kitörhet a balhé
Az ír elnökség várhatóan a következő napokban terjeszti elő az új tárgyalási keretet, amely a javasolt költségvetés részletes, friss számadatokat tartalmazó bontása lesz. Az uniós vezetők ezt követően az október 15-én kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón tárgyalnak majd annak tartalmáról.
A tárgyaló felek szeretnének még az év vége előtt megállapodni, hogy az új költségvetés készen álljon, mire a jelenlegi lejár. Ezzel azt is el akarják kerülni, hogy a franciaországi, lengyelországi és más országokban esedékes nemzeti választások felkavarják a tárgyalásokat.
António Costa, az Európai Tanács elnöke nyilvánosan derűlátóan nyilatkozott a megállapodás esélyeiről. A Politico birtokába került belső német diplomáciai távirat ugyanakkor arra figyelmeztette a minisztereket és tisztviselőket, hogy a két oldal között „nem mutatkoztak lehetséges kompromisszumos területek”, amikor a hónap elején tárgyalóasztalhoz ültek. A távirat szerint mind a takarékosabb költségvetést követelő országok, mind a magasabb kiadásokat szorgalmazó tagállamok „beásták magukat az álláspontjukba”, így a tárgyalások „nem hoztak meglepetést”. A dokumentum hozzáteszi: Írország most már arra kéri a tagállami képviselőket, hogy kezdjenek kompromisszumokat kötni.
