Lejárató kampány Paks II. körül: egymásnak feszülnek a nyugati cégek, csak egy dologban értenek egyet – a Roszatomot ki kell zárni
Az elmúlt években több európai országban is átrendeződött az atomenergetikai vállalatok versenye, miközben a Roszatom több projektből kiszorult. A Paks II. körüli konfliktusban az orosz technológia jövője mellett az is kérdés, hogy az új blokkok milyen hatással lesznek Magyarország áramimportjára.
Több mint egy évtizede politikai, jogi és gazdasági viták kísérik a Paks II. beruházást, miközben a nemzetközi atomenergetikai piacon is éles verseny zajlik. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat szerint az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy Magyarország szakítsa meg az együttműködést a Roszatommal, és nyugati vállalat vegye át a helyét a projektben.
Az orosz hírszerzés állítása szerint Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke azt szeretné elérni, hogy a magyar kormány feladja az együttműködést az orosz állami vállalattal. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója februárban, az első betonöntés alkalmából úgy fogalmazott: ha van projekt, amely erős ellenszélben haladt, akkor az a Paks II.
A projektet az elmúlt években a technológia, a finanszírozás, a környezetvédelmi engedélyezés és a szerződéses konstrukció miatt is bírálták. A beruházás támogatói szerint a viták mögött részben az európai és amerikai atomenergetikai vállalatok piaci érdekei állnak.
Csehországban 2021-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárták a Roszatomot a dukovanyi bővítés pályázatából, a cseh kormány azonban 2024-ben a Westinghouse-Bechtel konzorciumot is kizárta, a beruházásra végül a dél-koreai KHNP kapott lehetőséget. Lengyelországban és Szlovákiában a Westinghouse is szerepet kapott az atomenergetikai fejlesztésekben, Szlovéniában pedig az amerikai és a francia EDF közötti verseny is szóba került.
A nukleáris üzemanyag beszerzése szintén a verseny egyik területe. Magyarország és több más közép-európai ország esetében felmerült az orosz beszállítóktól való függés csökkentése, miközben Németországban a lingeni üzemben tervezett, a Framatome és a Roszatom együttműködéséhez kapcsolódó üzemanyaggyártás is politikai viták tárgya lett.
A projekt elleni nemzetközi fellépés egyik aktív szereplője Ausztria, amely régóta ellenzi az atomenergia alkalmazását a környező országokban, és jogi eljárásokat is kezdeményezett a magyar beruházás ellen. A projekt támogatói szerint a politikai és környezetvédelmi kifogások mellett gazdasági érdekek is szerepet játszhatnak a konfliktusban.
Magyarország jelentős villamosenergia-importőr, Ausztria pedig fontos beszállítója a hazai piacnak. 2025-ben az osztrák nettó villamosenergia-kivitel Magyarország felé 4,09 terawattóra volt, ezzel szemben a Paks II. két új blokkja évente akár 19 terawattóra áramot is termelhet, ami mérsékelheti az ország importigényét. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy az osztrák fellépést gazdasági megfontolások vezérlik.
A beruházás ütemezését a jogi eljárások mellett a nemzetközi szankciók és az exportengedélyezési problémák is befolyásolták. Az orosz bankokat érintő amerikai szankciók két évre nehezítették meg a projekt finanszírozási és elszámolási folyamatait, a Siemens Energy szerepvállalásához kapcsolódó német exportengedélyezési akadályok miatt pedig át kellett alakítani az irányítástechnikai beszállítói konstrukciót.
A Paks II. jövőjét a magyar kormány által elrendelt projektátvilágítás is befolyásolja. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken, Moszkvában, az Oroszországi Energiahét rendezvényén arról beszélt, hogy egyelőre nem folynak tárgyalások a magyar kormánnyal a beruházásról, és az orosz vállalat megvárja az átvilágítás lezárását. Szavai szerint a kivitelezéshez kapcsolódó gyártási program a terveknek megfelelően halad, ennek értékét 408-410 millió euróra tette, és a Roszatom folyamatosan átadja a megrendelőnek az elkészült munkaszakaszokat, amelyek kifizetése a szerződésnek megfelelően történik.
