Tűzifa: hiába az áfacsökkentés, nem lesz elég az állami készlet mindenkinek
Szeptember 15-étől már 5 százalékos áfával kínálják a tűzifát az állami erdőgazdaságok a lakosságnak a korábbi 27 százalék helyett. A kedvezmény a hagyományos tűzifa minden formájára vonatkozik: a rönkfára, a hasított és méteres tűzifára, a tuskóra és a rőzsére, valamint a préselt, tömörített fatüzelőkre, köztük a fapelletre, a fabrikettre és a labdacsra is.
A kormány egy további intézkedéssel a szociális tűzifaprogramban is a korábbi évek kétszeresére emelte az igényelhető mennyiséget. A fatüzelés a lakossági energiafelhasználásnak ugyan csak kis hányadát adja, az érintett háztartások száma azonban jelentős: a GKI Research adatai szerint 1,3 millió hazai háztartás használ fát fűtésre, és közülük 618 ezer háztartásban ez az egyetlen fűtési mód. A kormány közlése szerint másfél millió háztartás fűt fával is. A KSH 2022-es adatai alapján a háztartások 2,36 százaléka, mintegy 11,5 ezer háztartás szénnel fűt.
A fatüzelés leginkább az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző. 2022-ben a lakossági gázárak emelkedésének hírére családok tízezrei váltottak tűzifára, a kereslet ugrásszerű növekedése pedig a tűzifa árát is megemelte.
Nem biztos, hogy mindenkihez eljut az olcsóbb tűzifa
Az igény nagyobb annál, mint amennyit az áfacsökkentésre kötelezett állami erdőgazdaságok kínálni tudnak, így a lakosság egy része kénytelen lesz magánerdészetektől, kereskedőkön keresztül beszerezni a tűzifát. A magánerdészeteknél viszont az áfa 27 százalékos maradt, és a fa nettó ára akár nőhet is. Arra is figyelmeztetnek, hogy előfordulhat: a kereskedők nem adják tovább a teljes 22 százalékos árcsökkenést.
További nehézséget okozhat, hogy az erdészetek az őszi favágásra készülnek, amelyből a téli tüzelő származik majd, a favágásnak azonban lombhullás után jön el az ideje. Ha ilyen rövid idő telik el a fa kivágása és eltüzelése között, a fának nem marad ideje kiszáradni.
A nedves fa többe kerül és rosszabb hatásfokkal ég
A frissen kivágott vagy nem kellően kiszárított fával való tüzelés számos hátránnyal jár. Az ilyen fa vásárlásakor a benne lévő vízért is faárat fizetünk, emellett a nedves fa égetése rosszabb hatásfokú és nagyobb környezetkárosítással jár.
A frissen vágott fa nedvességtartalma mintegy 50 százalék, kilogrammonkénti fűtőértéke alig 2 kilowattóra. Két év szárítás után a nedvességtartalom nagyjából 20 százalékra csökken, a fűtőérték pedig 4 kilowattórára nő. Nedves fával a kandalló hatásfoka 50 százalék alá esik, és a kémény kátrányosodik. A fűtési módok összehasonlításában energiaegységre vetítve a fafűtés a negyedik legdrágább, a sort a pellet, a fabrikett és a villany vezeti, míg a legolcsóbb a távfűtés, amelynek egységköltsége a fafűtésének a felét sem éri el. A távfűtést azonban a kistelepülésen élő rászorulók aligha választhatják.
A kivágott fa megfelelő kiszárítása nagyjából két évet vesz igénybe. Egy 800 háztartást érintő kérdőíves felmérés szerint a háztartások mintegy 40 százaléka hat hónapnál rövidebb ideig szárítja otthon a fát, 10 százalékuk pedig kizárólag a fűtési szezon alatt vásárol. Eszerint a tűzifát használó háztartásoknak legalább a fele, több mint fél millió háztartás nedves fát használ. A tűzifát használó háztartásoknak körülbelül a fele a jövedelmi kategóriák legalacsonyabb 40 százalékában helyezkedik el, így irreális elvárni tőlük, hogy két évre előre kiadják fára akár több hónapnyi bevételüket.
