Kínai gyártók kizárása a közbeszerzésekből – magyar csavarral
Az Európai Bizottság új közbeszerzési szabályokkal könnyítené meg a kínai vállalatok kizárását az uniós pályázatokból. Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős biztos a BYD elektromos buszait hozta fel példaként arra, milyen beszerzéseket lehetne visszaszorítani. A választás azonban különös helyzetet teremt: az európai piacra szánt BYD-buszokat 2017 óta Magyarországon, Komáromban gyártják.
„A reform elfogadása után, ha BYD buszok közlekednek Berlinben, az már nem az európai biztos miatt lesz” – fogalmazott Stéphane Séjourné a kínai gyártó járművei kapcsán.
Az új szabályozás a közösségi közlekedési tendereket is érintené
Az Európai Bizottság bemutatta az uniós közbeszerzési szabályok átalakítására vonatkozó javaslatát, melynek hatálya alá kerülhetnének a közösségi közlekedési vállalatok elektromos buszokra és töltőinfrastruktúrára kiírt tenderei, az önkormányzati járműbeszerzések, valamint a hulladékgazdálkodásban használt elektromos járművek is. Brüsszel nagyobb mozgásteret adna a kiíróknak stratégiai és minőségi szempontok érvényesítéséhez, és egyszerűbbé válhatna az EU-n kívüli, mindenekelőtt kínai vállalatok kizárása bizonyos tenderekből.
A kijelentés hátterében a Deutsche Bahn elektromosbusz-beszerzése állhat. A német vasúttársaság mintegy 200 elektromos helyközi buszra adott le megrendelést, amelyből a BYD is részesedést szerzett. 2025 decemberében Lars Klingbeil pénzügyminiszter a tender kapcsán rosszallásának adott hangot, és nagyobb gazdasági patriotizmust sürgetve azt mondta, bosszantja a megrendelés.
A berlini helyi közlekedési vállalat, a BVG jelenleg nem üzemeltet kínai gyártótól származó elektromos buszokat. A Deutsche Bahn tenderén sem pusztán az ár döntött: a társaság figyelembe vette az energiafogyasztást, a karbantartási igényt és több minőségi követelményt, valamint a gyártóüzemek elhelyezkedését, a szervizhálózatot és a beszállítók környezeti, gazdasági és társadalmi felelősségvállalását is. A BYD a szerződés teljes volumenének mindössze 5 százalékát szerezte meg, a megrendelések túlnyomó része a német MAN-hoz került.
Európai preferencia és országlista
Az Európai Bizottság tervezete úgynevezett európai preferencia alkalmazását tenné lehetővé, amellyel a közbeszerzéseket az EU iparpolitikai céljaihoz lehetne igazítani. Brüsszel szerint a közpénzek elköltésénél az unió biztonságát, gazdasági ellenálló képességét és ipari kapacitásait is figyelembe kell venni, és az új szabályozás eszközt adna a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a túlzott külső függőséggel szemben.
„Ez egy stratégiai eszköz – ráadásul egy olyan időszakban, amikor különösen Kína, India, az Egyesült Államok és lényegében valamennyi nagyhatalom alkalmazza ezt az eszközt saját ipari és gazdasági stratégiájának részeként” – mondta Séjourné.
A tervek szerint külön országlista is készülne: az azon szereplő államok vállalatait az uniós cégekkel azonos feltételek szerint kezelhetnék, amennyiben megnyitják közbeszerzési piacaikat az európai vállalatok előtt. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok várhatóan bekerülne ebbe a körbe, Kína viszont kimaradna.
A komáromi üzem miatt sántít a példa
Séjourné BYD-s példáját éppen a kínai vállalat európai jelenléte teszi bonyolulttá. A cég az európai piacra szánt elektromos buszait 2017 óta a komáromi üzemében gyártja, így a kínai vállalat visszaszorításának példájaként emlegetett járművek jelentős része egy magyarországi gyárból kerül ki. A Deutsche Bahn által megrendelt elektromos helyközi buszokat ugyancsak Komáromban tervezik elkészíteni.
A komáromi üzem magyarországi BYD-leányvállalaton keresztül működik, amely uniós közbeszerzéseken is rendszeresen indul. Így önmagában a BYD kínai háttere nem feltétlenül lenne elegendő ahhoz, hogy egy Komáromban készült buszt automatikusan kizárjanak egy tenderből. Amennyiben a jármű megfelel az uniós származás feltételeinek, a kínai vállalatokra vonatkozó korlátozásokat jóval nehezebb lehet alkalmazni rá, hiszen a tulajdonos nemzetisége önmagában nem feltétlenül határozza meg a termék származását. A tervezet ugyanakkor további lehetőséget adhat a kiíróknak, például előírhatják, hogy a jármű alkatrészeinek vagy komponenseinek meghatározott része az Európai Unióból származzon.
Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter még júliusban jelentette be, hogy a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább. Akkor hangsúlyozta: a kínai cég az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója. A hírek szerint Szijjártó új pozíciójában a BYD nagyjárműveket gyártó üzletágáért is felel.
