Durva árcsökkenés után jelentősen drágulhat a tej
Miközben a magyar tejtermelők a felvásárlási árak összeomlásával és egyre súlyosabb veszteségekkel küzdenek, európai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő évtizedben jelentősen szűkülhet az uniós tejkínálat. A tehénállomány visszaesése miatt hosszabb távon drágulhat a tej, ám a magyar gazdaságok egy részének túlélése már most is kérdéses.
Közel öt százalékkal is csökkenhet az Európai Unió tejkínálata 2025 és 2035 között, miközben a tejhasznú tehénállomány 18 százalékkal zsugorodhat. A szűkülő kínálat és a viszonylag stabil kereslet hatására a tej termelői ára a következő évtizedben akár 30 százalékkal is emelkedhet.
A szakértők a mezőgazdasági piacok 2035-ig várható alakulását vizsgálták, különös tekintettel a klímaváltozás, a környezetvédelmi előírások, az emelkedő költségek és a nemzetközi kereskedelmi változások hatásaira. Fontos ugyanakkor, hogy a résztvevők többsége összességében stagnáló vagy enyhén növekvő uniós tejtermelést valószínűsített, a 4,8 százalékos visszaesés nem hivatalos előrejelzés, hanem egy kedvezőtlenebb piaci kimenetel.
Az európai tejágazat egyik legfontosabb hosszú távú folyamata, hogy a tejhasznú tehénállomány folyamatosan csökken, miközben az egy állatra jutó tejhozam emelkedik. A termelést korlátozhatja a környezetvédelmi és állatjóléti szabályozás, a gazdálkodók elöregedése, a klímaváltozás miatt gyakoribb hőstressz, valamint a beruházási költségek emelkedése. Hollandiában a trágyakezeléshez kapcsolódó szabályozási költségek önmagukban literenként 3–4 eurócenttel növelhetik a tej előállításának költségét, ami hozzávetőleg 11–15 forintos többletet jelenthet literenként.
A szakértői értékelés szerint a tej, a sajt és más tejtermékek fogyasztása az elmúlt évek jelentős inflációja ellenére is viszonylag ellenállónak bizonyult. A vásárlók ugyan egyre gyakrabban választanak olcsóbb termékeket, de a tejfehérje iránti kereslet továbbra is erős. Amennyiben a nyerstejért egyre élesebb verseny alakul ki, a feldolgozók kénytelenek lehetnek magasabb felvásárlási árakat kínálni, új beszállítókat keresni, illetve a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására összpontosítani.
Magyarországon már most látszik, hová vezethet az állománycsökkenés
Az MBH Bank és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös helyzetértékelése arra mutatott rá, hogy 2026 első háromnegyed évében az ellenőrzött tehénállomány 4,2 százalékkal csökkent, miközben az egy tehénre jutó tejtermelés közel 8 százalékkal emelkedett. A javuló termelékenység azonban egyelőre nem hozott nagyobb jövedelmet a gazdálkodóknak: a zuhanó felvásárlási árak miatt az egy tehénre jutó tejárbevétel mintegy 20 százalékkal csökkent, és sok gazdaságnál már nem fedezi a termelési költségeket.
A hazai helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar tejtermelők az uniós átlagnál jóval nagyobb árveszteséget szenvedtek el. Az Agrárközgazdasági Intézet legutóbbi adatai szerint augusztusban a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként 128,57 forint volt. Ez ugyan 1,7 százalékos emelkedést jelentett júliushoz képest, éves összevetésben még mindig 35,3 százalékos áresésnek felelt meg. A hazai feldolgozók által felvásárolt tej mennyisége közben 4,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Az Európai Bizottság összehasonlítható augusztusi adatai alapján a magyar nyerstejért 100 kilogrammonként mindössze 34,80 eurót – hozzávetőleg 12 700 forintot – fizettek, szemben az uniós 42,22 eurós, mintegy 15 400 forintos átlaggal. Ausztriában a gazdák közel harmadával magasabb árat kaptak a tejért, mint magyar társaik, de a lengyel és a szlovák felvásárlási árak is meghaladták a magyar szintet.
A következő fél évben dől el, hány tehenészet marad talpon
A magyar tejtermelők helyzetében különösen nagy kockázatot jelent, hogy a felvásárlási árak csökkenésével párhuzamosan az aszály miatt a takarmányellátás is egyre költségesebbé válik. A gazdaságok egy része még a korábbi években betakarított takarmánykészleteket használja, ezek kifutása azonban újabb költségnövekedést hozhat.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szeptemberi interjújában arra figyelmeztetett, hogy kritikus fél év következhet a magyar tejágazatban. A kisebb termelők közül már többen feladták a gazdálkodást, miközben a nagyobb üzemek egy része az állomány termelékenységének növelésével próbálja ellensúlyozni a veszteségeket.
A gondokat tovább súlyosbítja az importverseny. Harcz Zoltán szerint a magyar tejtermékpiacon a sajtok, a vaj és a joghurt esetében is 70 százalék körüli az import aránya. A júliusi adatok alapján a sajtbehozatal mennyisége éves összevetésben 6 százalékkal, az első hét hónapban pedig 11 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy miközben a magyar termelők egyre nehezebben tudják gazdaságosan előállítani a nyerstejet, az importtermékek jelentős részt hasítanak ki a hazai fogyasztásból.
