Déli Körvasút-botrány: a külföldi sajtó is Vitézy Dávidék döntésétől hangos, egyértelmű az ítélet – „Súlyos visszalépés”
Nemzetközi hírnévre tett szert Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Egy neves és nagy múltú brit vasúti szaklap, az International Railway Journal szerint komoly visszalépést jelent a miniszter döntése a legfontosabb budapesti elővárosi közlekedési projektben. A Déli Körvasút építése lényegében félbemarad, miután a kormány kizárta a kivitelező V-Hidat a szerződésből.
Vitézy Dávid a pénteki kormányzati tájékoztatón közölte, hogy Magyarország egyik legnagyobb vasúti beruházása, a Déli Körvasút projekt határozatlan időre leáll. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság még szeptemberben közölte, hogy eláll a támogatási szerződéstől, és egyúttal visszavon több száz milliárd forint uniós pénzt a projekttől. Az Európai Számvevőszék a közbeszerzési eljárás során felmerült összejátszás gyanúját állapította meg, mivel a vizsgálat szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd a közbeszerzési eljárás során összejátszott a beruházás terveit és költségbecslését készítő Kontúr csoporttal.
Súlyos kritika a döntés miatt
Az International Railway Journal cikkében rámutatott arra, hogy a közlekedési és beruházási miniszter döntése komoly visszalépést jelent a Déli Körvasút elnevezésű budapesti elővárosi vasúti projektben. A kivitelezést végző V-Hídnak le kell vonulnia a munkaterületről, miközben a műszaki készültség szintje 42 százalékos, és még két év kellene a befejezéséhez. Eddig két Duna-hidat cseréltek le, egy harmadikat pedig megépítettek, és a vasútvonal mentén található, közutak felett átívelő felüljárók egy részét is kicserélték.
Az új vágányok 30 százaléka október végére már használható lenne, de az átadás biztosan csúszik majd. A nemrégiben megjelent kormányhatározat arra enged következtetni, hogy az eredeti 2028-as helyett akár 2030-as dátumra is lehet számítani. A szaklap arra is rámutat, hogy a vasútvonal kapacitása hosszabb időre korlátozott marad, mivel a Kelenföld és a Duna közötti szakaszon jelenleg kizárólag az újonnan megépített harmadik vágány használható, miután a két régi vágányt felszedték, a korábbi hidakat pedig elbontották.
Uniós források és a közbeszerzési gyanú
Az Európai Uniónak azért van ráhatása a projektre, mert azt részben uniós forrásokból finanszírozzák. Az IKOP Pluszból 210 milliárd forintot, CEF-forrásokból pedig 157 milliárd forintot használ fel Magyarország. A gyanú szerint a V-Híd jogsértést követhetett el a közbeszerzési pályázat során, amire az uniós álláspont szerint az utal, hogy a Kontúr csoport nevű, a Déli Körvasutat tervező céget az eredményhirdetést követően két héttel Mészáros Lőrinc felvásárolta. Az Európai Unió úgy véli, ebből adódóan felmerül a gyanú, hogy a V-Híd előre megismerte a tervezési dokumentumokat, amelyek alapján benyújtották a később győztes ajánlatot.
A beruházás legnagyobb kivitelezési csomagjára 2021-ben, nyílt közbeszerzési eljárás keretében a V-Híd nyerte el a megbízást, 338 milliárd forintos és 101,4 milliárd forint előleget kapott, amelyből a szerződés megszüntetését követően fennmaradó 47 milliárd forintot vissza kell fizetnie.
Egy osztrák vállalat lehet a nagy nyertes
Miután a kormány kihirdette a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintból újítja meg a magyar kötöttpályás közlekedést, ismét megjelent a magyar piacon az osztrák Porr. A terv legfontosabb finanszírozási pillére az IKOP Plusz, amely a jelenlegi uniós ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít a fejlesztésekre, a következő uniós ciklus projektjeire pedig további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás áll rendelkezésre, így a tárca több mint 2000 milliárd forintnyi vasútfejlesztést indíthat el ténylegesen.
Az 1869-ben alapított Porr Európa egyik jelentős építőipari vállalatcsoportja, amely közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozik. A társaság többek között a romániai Bukarest–Giurgiu vasútvonal korszerűsítésében is részt vett, 2025-ben pedig több mint 400 millió euró értékű szerződést kötött egy közel öt kilométer hosszú lengyelországi vasúti alagút megépítésére. A bécsi tőzsdén jegyzett cégcsoport piaci értéke nagyjából 1,2 milliárd euró, 2025-ben pedig közel 6,3 milliárd eurós árbevételt ért el, míg 2026 június végén 9,8 milliárd eurós megrendelésállománnyal rendelkezett.
A Porr számára a magyar piac sem ismeretlen terep. A vállalat korábban az M6-os autópálya fejlesztésében is közreműködött, és alapítóként vett részt az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. létrehozásában, tulajdonrészét azonban később értékesítette.
