Lassult a béremelkedés, de a reálbérek továbbra is érdemben nőnek
Júliusban 745 500 forint volt a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete, ami 7,5 százalékos éves növekedést jelentett. A rendszeres bruttó átlagkereset 7 százalékkal emelkedett, míg májusban még 8,7 százalékos volt az éves növekedés.
A lassulást nem lehet egyetlen tényezőre, így a forint erősödésére sem visszavezetni – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Korábban az exportra termelő vállalatoknak segítséget jelentett a forint euróval szembeni gyengülése: az euróban keletkező bevételeik átváltva egyre több forintot értek, ami a béremelések egy részét is fedezhette.
A főként magyar piacra termelő cégek nem kapták meg ezt a külső segítséget, miközben nekik is emelniük kellett a fizetéseket a dolgozók megtartásához. A gyengébb forint ugyanakkor a magasabb infláción keresztül a béremelések egy részét felemésztette.
Regős szerint tévút lenne arra jutni, hogy az erősebb forint miatt nincs lehetőség érdemi béremelésre. A régió több országában úgy is jelentősen növekedtek a fizetések, hogy ehhez nem társult a nemzeti valuta folyamatos gyengülése. A fenntartható béremelkedésnek elsősorban a termelékenység javulásával kellene párhuzamosan haladnia.
Az exportáló nagyvállalatok esetében különleges a helyzet, mivel sokszor vállalatcsoporton belül számláznak, és árképzésük költségalapon történik. Náluk az lehet a kulcskérdés, mekkora költségnövekedést hajlandó még vállalni az anyacég. A magyar bérek uniós összevetésben továbbra is alacsony szintje teret hagy az emelésekre, ugyanakkor fontos, hogy Magyarország megőrizze érdemi költségelőnyét, különösen a német autóipar jelenlegi helyzetében.
A feldolgozóiparban az év első hét hónapjában átlagosan 7,3 százalékkal nőttek a keresetek, míg a vállalkozások összességében 8,1 százalékos emelkedést mutattak. A feldolgozóipar lemaradását nem lehet egyszerűen az árfolyam számlájára írni: az ágazat nehéz időszakon van túl, és bár júliusban az ipari termelés éves alapon 4,7 százalékkal nőtt, a feldolgozóipari alágak többségében továbbra is csökkent a termelés volumene.
A bérek lassulásában az árfolyamnál fontosabb tényező lehet a gazdaság gyenge teljesítménye és a munkaerőpiaci helyzet változása. Az elmúlt időszakban enyhült a korábbi munkaerőhiány, a vállalatok kevésbé kapkodnak a dolgozók után. Május és július között átlagosan 4 millió 651 ezren dolgoztak Magyarországon, 29 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 47 ezres volt a csökkenés, a munkanélküliségi ráta júliusban 4,5 százalékot tett ki. A béremeléseket a gazdaság stagnálása és a garantált bérminimum idei, 7 százalékos emelése is fékezi.
Az importáló vállalatok számára éppen az erős forint jelent könnyebbséget. Az elmúlt évek forintgyengülése őket kétszeresen is nehéz helyzetbe hozta: nem részesültek az exportőrök árfolyamelőnyéből, miközben az importált alapanyagok és termékek forintban számított költsége is emelkedett. Az erősebb forint csökkentheti az importköltségeiket, így valamelyest nagyobb mozgásterük maradhat. Náluk sem kizárólag az árfolyam határozza meg a béremelés mértékét: legalább ennyire fontos a termelékenység és a munkaerőpiac feszessége.
A munkavállalók szempontjából a nominális béremelkedés lassulása nem feltétlenül jelenti a vásárlóerő romlását. Júliusban a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal nőtt éves alapon, miközben a fogyasztói árak 1,2 százalékkal emelkedtek, így a reálkereset 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó bérek dinamikáját az adókedvezmények bővítése is felfelé húzta. Ahhoz, hogy ez hosszabb távon is fenntartható legyen, a termelékenység növekedésének is fel kell zárkóznia a bérek emelkedéséhez.
