Száz dollár felett ragadt a Brent a közel-keleti háború miatt
A Brent olaj hordónkénti ára csütörtökön is 100 dollár felett maradt, amire május óta nem volt példa. Az amerikai–iráni háború újabb eszkalációja ismét megemelte a globális olajellátás kockázati felárát, és az elmúlt egy év árfolyamadatai alapján erre a Brent érzékenyebben reagál, mint az amerikai WTI.
A Brent és a West Texas Intermediate közötti árolló az amerikai–iráni háború kiéleződésekor nyílt a legnagyobbra: áprilisban a havi átlagárak alapján már csaknem 17 dollárral került többe egy hordó Brent, mint ugyanannyi WTI. A különbség júniusra szinte teljesen eltűnt, most viszont ismét nagyjából 5 dollárra nőtt.
Teherán közölte, hogy felkészült egy intenzívebb konfliktusra, ellenáll az amerikai haditengerészeti blokádnak, és további támadásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok folytatja az iráni területek elleni csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök szerint a konfliktus akár a novemberi félidős választások utánig is eltarthat, és addig a benzinárak jelentős csökkenésére sem számít. Ezzel lényegében az olajpiacnak megüzente, hogy rövid távon korlátozott az esély a konfliktus tartós rendezésére.
Árfolyammozgás az elmúlt egy évben
Tavaly szeptemberben a Brent havi átlagára 67,99 dollár, a WTI-é 63,96 dollár volt hordónként. Decemberre mindkét olajfajta olcsóbb lett: a Brent 62,54, a WTI 57,97 dollárra süllyedt.
Idén januárban 6,56 dollár, februárban 6,38 dollár volt a két olajfajta közötti különbség. Márciusban a Brent havi átlagára 103,13 dollárra emelkedett, míg a WTI 91,38 dollárig jutott, ekkor már 11,75 dollár választotta el a két benchmarkot. Áprilisban a Brent átlagosan 117,29 dollárba került hordónként, az amerikai WTI 100,32 dollár volt, így a Brent–WTI spread 16,97 dollárra nőtt.
Májusban a Brent havi átlagára 107,14 dollárra, a WTI-é 102,13 dollárra süllyedt, a különbség ismét 5 dollár környékére zsugorodott. Júniusban a Brent átlagosan 85,40 dollárba, a WTI 84,81 dollárba került hordónként. Júliusban a két olajfajta jegyzési ára közti különbség ismét 3,30 dollárra nőtt, az amerikai WTI spotára ebben a hónapban átlagosan 80,46 dollár volt hordónként. Augusztusra a Brent 91,08 dolláros havi átlagával szemben a WTI 83,90 dolláron állt, vagyis már 7,18 dollár volt a különbség.
A Brent érzékenyebb a távoli konfliktusokra
A két olajfajta eltérő reakciója összefügg a benchmarkok szerepével: a Brent a globális olajkereskedelem meghatározó referenciaára, ezért különösen érzékeny azokra a fejleményekre, amelyek a nemzetközi tengeri szállítást vagy a Közel-Kelet exportkapacitását veszélyeztetik.
A WTI ezzel szemben szorosabban kötődik az amerikai piachoz, ahol a belföldi kitermelés, a készletek és az infrastruktúra állapota is jelentős hatást gyakorol az árra. Egy közel-keleti ellátási sokk természetesen az amerikai olajárat is felfelé hajtja, a Brent jegyzési árában azonban közvetlenebbül jelenik meg a globális kínálat szűkülésének kockázata.
Eséstől hangos európai tőzsdék
Szerda délután öt órakor 101 dollár felett jegyezték az északi-tengeri Brent típusú olajat, ami bő 3 százalékos drágulást jelent. A WTI jegyzése eközben 3,4 százalékkal 96 dollárig menetelt.
A nyugat-európai börzék jelentős eséssel zárták a napot, a német DAX és a francia CAC 40 index is közel két százalékkal került lejjebb. A brit FTSE 100 is szűk másfél százalékos mínusszal fejezte be a kereskedést. A pesti tőzsde is eladói nyomás alá került, a BUX 0,7 százalékos esést követően 147 921 ponton nyugtázta a napot.
A vezető magyar részvények közül a Mol 1,8 százalékkal zuhant, 5005 forintra. Az olajtársaság kurzusa ezúttal nem profitált az energiaárak emelkedéséből, és a befektetőket aggaszthatta az is, hogy az elszálló dízelárak miatt Hernádi Zsolt cégvezért is a kormányülésre hívták.
