MNB-jelentés: 2028 közepére érhet be az új, 2,5 százalékos inflációs cél
Az infláció 2028 közepére stabilizálódhat a Magyar Nemzeti Bank új, 2,5 százalékos célján – mondta Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a jegybank szeptemberi Inflációs jelentését bemutató online tájékoztatón. A következő másfél évben ugyanakkor ismét gyorsulhat az áremelkedés: az energia drágulása és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt 2027 közepére 3 százalék fölé kerülhet az infláció.
Jövőre ismét gyorsul az infláció
A jegybank friss prognózisa szerint 2026-ban átlagosan 1,8 százalékos, 2027-ben 3,1 százalékos, 2028-ban pedig 2,6 százalékos infláció várható. A jövő évi előrejelzés jelentősen romlott: júniusban még 2,3 százalékkal számolt az MNB. Balatoni András szerint a módosítást elsősorban az energiaárak emelkedése és a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelés indokolja. Az előrejelzésben azoknak az intézkedéseknek a hatása szerepel, amelyeket az Országgyűlés már elfogadott.
Augusztusban 1,3 százalékos volt az infláció, a maginfláció pedig 2 százalékon alakult. A forint tavaszi erősödése a korábban vártnál gyorsabban jelent meg a fogyasztói árakban, ami idén és jövőre is fékezi az áremelkedést. Ezt a hatást azonban ellensúlyozza az iráni konfliktus miatt ismét megugró olaj- és földgázár, valamint a dohánytermékek adóemelése. A külső költségek begyűrűzésével 2027 közepére átmenetileg valamivel 3 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd az energiaárak feltételezett normalizálódásával 2028 közepére elérheti az új, 2,5 százalékos célt.
A nemzetközi környezet ugyanakkor továbbra is inflációs kockázatot jelent, hiszen a közel-keleti konfliktus ismét felhajtotta az energiaárakat: szeptember közepén a Brent hordónként 105 dollár körül, a WTI 100 dollár fölött járt, az európai földgáz ára pedig 80 euró/MWh környékére emelkedett. A forint a negyedév során 2,5 százalékkal gyengült az euróval szemben, amit az MNB elsősorban nemzetközi tényezőkkel magyaráz. A hazai állampapírhozamok kis mértékben emelkedtek, a magyar eszközök kockázati felárai azonban nem változtak jelentősen.
A fogyasztás húzza a magyar gazdaságot
A magyar GDP 2026 második negyedévében éves alapon 1,7 százalékkal nőtt. Az MNB 2026 egészére 1,8 százalékos bővülést vár, 2027-ben 2,9, 2028-ban pedig 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság. A növekedés fő támasza a háztartások fogyasztása, amelyet az emelkedő reálbérek támogatnak. A beruházások idén még visszafogottak maradhatnak, jövőre azonban az állami és a magánszektorban is élénkülést vár a jegybank. Az idei növekedést az aszály is fékezi.
A hitelezés közben erősödött: a vállalati hitelállomány egy év alatt 10,5, a háztartásoké 18 százalékkal nőtt. Utóbbi bővüléséhez jelentősen hozzájárult az Otthon Start Program.
Magasabb hiány, emelkedő államadósság
Az MNB szerint 2026-ban a GDP 6,9 százaléka lehet a költségvetési hiány, ám a jegybank 2027-től ismét csökkenő deficittel számol, a pályát azonban érdemben módosíthatják a készülő 2027-es költségvetésben és Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervében szereplő kormányzati intézkedések. A magasabb hiány az államadósságot is felfelé tolja, így a GDP-arányos bruttó államadósság 2026 végére 77,7 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben és 2028-ban csökkenhet.
A Monetáris Tanács kiegyensúlyozottnak ítéli az inflációs és növekedési kockázatokat. A geopolitikai feszültségek és a tartósan magas energia- és élelmiszerárak magasabb inflációt, a konfliktusok gyors rendeződése és az energiaárak csökkenése kedvezőbb árpályát eredményezhet.
