LNG: az egyetlen kérdés, hogy drága vagy még drágább lesz idén a földgáz
A közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az Ázsiával folytatott verseny miatt Európának nagyobb súlyt kellene helyeznie a hosszú távú gázszerződésekre, különben a téli hónapokban ismét rendkívül magas energiaárakkal szembesülhet.
Az idei energiaválság egyik legfontosabb tanulsága, hogy Európa túlzottan függ a rövid távú LNG-piactól, miközben az ázsiai országok sokkal nagyobb arányban támaszkodnak hosszú távú beszerzési szerződésekre – mondta a Bloombergnek a magyar alapítású svájci MET Group vezérigazgatója, Huibert Vigeveno.
MET Group: fájóan hiányoznak a hosszú távú LNG-szerződések
Vigeveno úgy véli, hogy az európai fogyasztók és energiacégek kevésbé lennének kitéve az árrobbanásoknak, ha több hosszú távú LNG-megállapodást kötnének a helyi vállalatok. Az európai földgázárak idén több mint kétszeresükre, megawattóránként 33 euróról 73 euró fölé emelkedtek a holland TTF gáztőzsdén – de korábban 83 euró környékén is jártak –, miután a közel-keleti háború gyakorlatilag a globális cseppfolyósított földgáz-kereskedelem mintegy ötödét sújtotta. Eközben az ázsiai importőrök egyre agresszívebben vásárolják fel a szabadpiacon elérhető LNG-szállítmányokat, ami tovább fokozza a versenyt Európa és Ázsia között a téli hónapokra való felkészülés során.
A MET vezérigazgatója szerint annak ellenére, hogy Európa 2022, azaz az orosz vezetékes gáz jelentős részének kiesése óta egyre inkább a globális LNG-piacra támaszkodik, a földrész közműcégei és kereskedői mégis vonakodtak hosszú távú szerződéseket kötni, mert az európai kereslet várható csökkenésére és a szigorodó klímapolitikai célokra számítottak.
Ki vagyunk szolgáltatva a spot piac ingadozásainak
Ennek következtében a kontinens még mindig erősen kitett az azonnali (spot) piac ármozgásainak. Az uniós energiaszabályozó hatóság, az ACER adatai szerint az EU LNG-importjának mintegy 30 százaléka spot megállapodásokkal érkezett 2024-ben, és ez az arány tavaly is magas maradt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti politikai feszültségek miatt Európa lassította az amerikai LNG-re épülő új megállapodások megkötését. Miközben tehát Brüsszel az amerikai energiafüggőség veszélyeire figyelmeztet, az ázsiai importőrök éppen ellenkezőleg, felgyorsították az amerikai LNG-vásárlásokról szóló tárgyalásokat, részben az iráni konfliktus elhúzódása miatt. A piac ugyanakkor továbbra is rendkívül érzékeny a Hormuzi-szoros helyzetére, mivel a térség a világ energiaellátásának egyik legfontosabb útvonala. Bár a hónap eleji rekordokhoz képest enyhültek a gázárak, a bizonytalanság továbbra is jelentős – emelte ki az üzletember.
Mikor normalizálódhat a piac?
Vigeveno hangsúlyozta, hogy még akkor is legalább három hónapra lenne szükség az LNG-export normalizálódásához, ha a szoros újra teljesen átjárhatóvá válna. A vállalat korábbi becslései szerint a téli európai gázár 50-70 euró/MWh körül alakulhatott volna az újranyitás időpontjától függően, azonban ha a Hormuzi-szoros a tél végéig sem nyílik meg, akár 100 euró/MWh-ra is borítékolható. Ez már pusztán a kereslet-kínálati viszonyokból is következik.
A MET tervei
A topmenedzser arról is beszámolt, hogy a MET jelenleg is keresi a növekedési lehetőségeket, és az esetleges felvásárlásokat vizsgálja Északnyugat-Európában. A társaság jelenleg erős pozíciókkal rendelkezik Közép-, Kelet- és Dél-Európában, most viszont különösen Németországban és más északnyugat-európai országokban szeretné bővíteni jelenlétét a földgáz-, LNG-, villamosenergia- és megújulóenergia-piacokon. A MET-et 2007-ben alapították Magyarországon a Mol leányvállalataként, eredetileg Magyar Energiakereskedő Társaság néven. Kezdetben kifejezetten a hazai földgázpiac nagykereskedelmére fókuszált, majd 2013-ban Svájcba helyezte át a székhelyét. Később Lakatos Benjamin, a Mol Upstream akvizíció és divesztíció részlegének egykori alelnöke menedzsment-kivásárlással (2018) és tőkebevonással fokozatosan átvette az irányítást a MET felett. Jelenleg ő a többségi tulajdonos és a cégcsoport igazgatóságának elnöke.
A MET-csoport mára egy hatalmas, 26 ország gázpiacán aktív multinacionális vállalattá nőtte ki magát, de a MET Magyarország révén továbbra is a hazai földgáz- és villamosenergia-piac egyik meghatározó magántulajdonú szereplője. Emellett Magyarországon megújuló energiaforrásokba (például napelemparkokba) is befektet.
Emellett az Egyesült Államok is egyre fontosabb célpiac a cég számára; a MET jelentős LNG-mennyiséget vásárol amerikai forrásból, és egy amerikai iroda megnyitását is mérlegeli.
