Dízelexport-tilalmat fontolgat Washington – Európában és Latin-Amerikában is megugorhat a gázolaj ára
Az Egyesült Államokban rekordmagasra emelkedett a dízel ára, ezért egyre nagyobb politikai támogatást kap a dízelexport korlátozása vagy teljes betiltása. Donald Trump kedden közölte, hogy kormánya vizsgálja a lehetőséget, és gyors döntést ígért. Az olajpiaci szakértők szerint az intézkedés rövid időre valóban lenyomhatná a dízel belföldi árát, ám később a benzinnél és a repülőgép-üzemanyagnál is drágulást okozhatna.
Az amerikai gazdálkodók és fuvarozók minden korábbinál többet fizetnek a dízelért. Az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének adatai alapján a gázolaj országos átlagár ezen a héten gallononként 6,53 dollárra emelkedett. Ezzel megdőlt a 2022 júniusában, az ukrajnai háború első hónapjaiban felállított 5,81 dolláros rekord. Az árrobbanás hátterében elsősorban a közel-keleti háború és az olajinfrastruktúrát érő támadások állnak.
A drága dízel közvetlenül növeli a mezőgazdasági termelés és a közúti áruszállítás költségeit, így az élelmiszerektől a ruházati termékekig számos áru árába beépülhet. Washingtonban ezért került elő a dízelexport betiltásának lehetősége is. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb dízelexportőre: naponta átlagosan mintegy 1,4 millió hordó desztillált üzemanyagot szállít külföldre, elsősorban Latin-Amerikába és Európába.
Az elképzelés első látásra egyszerű: ha az amerikai finomítók nem értékesíthetik külföldön a dízelt, több üzemanyag maradhat a belpiacon, ami lefelé nyomhatná az árakat. Az elemzők szerint ez a hatás azonban gyorsan kifulladhatna. A benzin, a dízel és a kerozin előállítása ugyanis szorosan összekapcsolódik. Az amerikai finomítók jelenleg jóval több dízelt gyártanak annál, mint amennyit a belföldi piac felhasznál. Ha megszűnne az export lehetősége, a vállalatok egy idő után nem tudnák hová tenni a felesleget. A készletek felhalmozása helyett ezért visszafoghatnák a finomítói termelést. Ezzel viszont a benzin és az egyéb finomított termékek kínálata is csökkenne.
A szakértők szerint a beavatkozás lényegében az egyik problémát egy másik létrehozásával próbálná megoldani. Az üzemanyagpiac már annyira feszes, hogy az egyik termék kínálatába történő beavatkozás gyorsan megjelenhet a többi üzemanyag árában is. Minél hosszabb ideig maradna életben az exportkorlátozás, annál nagyobb lenne a torzító hatása, a finomítók idővel termelésük visszafogásával alkalmazkodnának az új helyzethez.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államokon belül sem egységes az üzemanyagpiac. A Mexikói-öböl partvidékén, ahol a finomítói kapacitás jelentős része található, általában olcsóbb a dízel. Az északkeleti államok ugyanakkor készleteik egy részét importból szerzik be, mert a tengeri szállítás logisztikailag kedvezőbb lehet, mint az amerikai finomítókból történő belföldi fuvarozás.
Az exporttilalom közben a világpiacról is hatalmas mennyiségű dízelt vonna ki. Emiatt a nemzetközi árak emelkedhetnének, ami közvetve az Egyesült Államokba is visszaszivároghatna. Egy globálisan kereskedett termék árát nem lehet egyszerűen végrehajtási rendelettel leválasztani a világpiacról.
A legnagyobb ütést azok az országok kapnák, amelyek erősen függnek az amerikai finomítóktól. Mexikó a júniusban zárult egyéves időszakban importált dízelének 96 százalékát az Egyesült Államokból szerezte be, ám Ecuador és Costa Rica esetében az amerikai részarány megközelítette a 90 százalékot. A közel-keleti ellátás egyre bizonytalanabbá válásával Európa függősége is erősödött az utóbbi időszakban: az Egyesült Királyság például egy évvel ezelőtt importált dízel- és fűtőolaj-szükségletének 18 százalékát fedezte amerikai forrásból, 2026 első felében ez az arány már 30 százalék volt. Hollandia amerikai importja ugyancsak emelkedett, amiben fontos szerepet játszik az, hogy Rotterdam az Európába érkező üzemanyag egyik legfontosabb elosztóközpontja.
Egy teljes exporttilalom ezért jelentősen megemelhetné a dízelárakat Európában és Latin-Amerikában, tehát Washington saját gazdasági partnereit is nehéz helyzetbe hozná.
Az exporttilalom bevezetése egyelőre korántsem biztos, ugyanis Donald Trump kedden azt mondta, hogy kormánya gyorsan dönt az ügyben, ám az elképzelés már a kabineten belül is ellenállásba ütközött. Chris Wright energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy a dízelexport betiltása nem működne, ráadásul felhajtaná a benzin és a repülőgép-üzemanyag árát.
Az American Fuel & Petrochemical Manufacturers – az amerikai olaj- és gázipar érdekképviseleti szervezete – arra figyelmeztetett, hogy a finomítók nem tudnak korlátlan mennyiségű dízelt raktározni. Ha az exportpiac bezárul előttük, kénytelenek lesznek visszafogni a termelést, ezzel pedig a benzinkínálatot is csökkentik.
A Fehér Ház egyelőre nyitva hagyta a kérdést, ennek jegyében egy kormányzati tisztviselő arról beszélt, hogy Trump célja az üzemanyagárak csökkentése, ezért az adminisztráció minden lehetséges megoldást mérlegel.
