Vaklárma volt a Mol–NIS-üzlet, helyesbített a szerb pénzügyminiszter
Kedden több hírportál arról számolt be, hogy hamarosan lezárulhatnak a Mol és a szerb NIS olajtársaság közötti tárgyalások, és létrejöhet az évszázad olajüzletének nevezett tranzakció. A magyar vállalat később árnyalta a hírt, kiderült ugyanis, hogy a félreértést egy vezető szerb politikus nyilatkozata okozta.
Sinisa Mali, Szerbia első miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere a Bloomberg Adria televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a NIS orosz többségi tulajdonosai és a Mol között megszületett a végleges megállapodás, amelyet a felek aláírásukkal is megerősítettek, a szerb állam pedig részvényesi szerződést kötött a magyar olajtársasággal.
A politikus azonban később tisztázta, hogy valójában a Mol és a szerb kormány 2026 júniusában megkötött megállapodására utalt. Sinisa Mali az interjúban valóban beszélt egy írásbeli megállapodásról, de a valóságban a 2026. június 17-én létrejött részvényesi megállapodásról volt szó.
„A részvényesi megállapodás mai aláírásával szabályoztuk a szerb állam és a magyar MOL közötti jövőbeli viszonyt arra az esetre, ha a Mol megvásárolja a NIS-t a Gazpromnyeftytől” – jelentette ki akkor Dubravka Dedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter.
A hírt megkeresésre a Mol is kommentálta. A vállalat közölte, hogy nem történt olyan változás a tranzakcióban, amelyről a tőkepiacokat tájékoztatni kellene, és új, releváns fejlemény esetén haladéktalanul tájékoztatást nyújt az irányadó szabályok szerint.
Szankciók és tulajdonosi szerkezet nehezítik az üzletet
Az Egyesült Államok 2025-ben szankciókat vetett ki a NIS-re az orosz többségi tulajdonrész miatt, ezért a vállalat vezetői a részvénycsomag eladása mellett döntöttek a további működés biztosítása érdekében.
A NIS többségi részvénycsomagját, 56,15 százalékát jelenleg a Gazprom és leányvállalata, a Gazpromnyefty birtokolja, míg a fennmaradó értékpapírok 29,9 százalékban a szerb állam, 13,95 százalékban pedig kisrészvényesek és alkalmazottak tulajdonában vannak.
Mivel az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatala, az OFAC szankcionálta a vállalatot, a tulajdonosváltáshoz az Egyesült Államok beleegyezése is szükséges. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi tulajdonosi szerkezet mellett a NIS működése is OFAC-engedélyhez kötött, ennek elvesztése pedig beláthatatlan következményekkel járna Szerbia számára.
