Utolsó pillanatban módosult a szélerőmű-pályázat szabályozása
A szélenergia-pályázatok beadási határideje lejárt: október 30-ig összesen 702 megawattnyi létesítmény hálózati csatlakozási helyeire lehetett pályázni. A pályázatokat legkésőbb december 13-ig értékeli ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Bő egy hónap múlva kiderül, mely cégek építhetnek Magyarországon új szélerőműveket; a most folyó, már az értékelési szakaszában lévő pályázat révén nagyjából kétszer akkora szélenergia-kapacitás jöhet létre, mint amekkora már működik, és újabb kiírások is várhatók.
Egy nappal a határidő előtt jelent meg a minisztériumi rendelet
A határidő lejárta előtt egy nappal megjelent egy minisztériumi rendelet, amely egyes esetekben segíti a visszautasított pályázókat. Azokról az esetekről van szó, amelyekben a megvalósítani kívánt beruházás honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy hírközlési – NMHH-mérőállomást érintő – okból nem kap építési engedélyt. Mivel ezekben az esetekben nem a pályázat megfelelőségével van probléma, az új jogszabály lehetővé tette, hogy a pályázó biztosítékvesztés nélkül visszalépjen.
Ezzel megszűnik a pályázó hálózati csatlakozási joga is, de visszakapja a teljesítési biztosítékot. A MEKH-nek 15 napon belül kell kezdeményeznie az NMHH-nál a kialakult helyzet tisztázását, amelynek szintén 15 napja van válaszadásra. A rendelet tartalmaz egy pontosítást is: az értékelési szempontoknál az előnyben részesítés kifejezést mindenütt a többletpontban kifejezésre cseréli.
Árgarancia és uniós források a nyerteseknek
A pályázat nyertesei nem jutnak közvetlen anyagi támogatáshoz, viszont a beruházás megvalósítása mellett különböző előnyöket élvezhetnek. Ezek egyike, hogy a hálózati csatlakozási jog megszerzésén túl kiszámítható működési modellekre pályázhattak, ugyanis a pályázat alapvetően egy úgynevezett CfD (Contract for Difference) kétoldalú árgarancia-rendszerre épül. Ennek lényege, hogy amennyiben a piaci áramár a vállalt szint alá esik, a beruházó támogatást kap, ha viszont a piaci ár magasabb, a többletet vissza kell fizetnie a költségvetésbe. A nyertesek annak is a haszonélvezői, hogy az általuk használni kívánt villamosenergia-hálózatokat részben az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásából (RRF) fejlesztették. A pályázat keretében a nagybefektetőknek legalább 14–15 megawattnyi szélenergia-kapacitás létesítését kellett vállalniuk. A részvételi díj projektenként hárommillió forint volt, és elvárás volt a bankgarancia is.
Számos korlát szab határt a szélenergia terjedésének
Az, hogy a beruházás esetleg nem valósítható meg honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági okból, a korlátoknak csak speciális esete, akárcsak a 14 megawattos alsó teljesítményhatár. A kiírás szerint más szempont is bőven akadt: pályázni a kijelölt 25 járás kilenc hálózati csomópontjára lehetett, elsődleges technológiaként csak szélerőművet lehetett megjelölni, másodlagosként akkumulátort is, de az akkumulátoros tároló teljesítménye nem haladhatja meg a szélerőműét. Korábban szakmai kifogás is érte a kiírást. A pályázat elbírálásakor plusz pont jár azért, ha a projekt tulajdonosa az államnak vételi jogot kínál a projekt 25 százalékára, ha pénzügyi támogatást ajánl az érintett önkormányzatnak, ha vállalja, hogy az Európai Unióból származó eszközöket szerez be a beruházáshoz, és ha magasabb pénzügyi garanciát mutat fel.
Több mint háromszorosára nőhet a beépített kapacitás
A nyertesek beruházásai várhatóan 2030. szeptember 30. és 2032. szeptember 30. között csatlakoznak az országos villamosenergia-hálózatra. A projektek révén Magyarország beépített szélenergia-kapacitása a jelenlegi 330 megawatt több mint háromszorosára nő. A mostani pályázatot a tervek szerint újabbak követik, a cél a kapacitások megtízszerezése. Jelenleg a Premier Energy csoport rendelkezik a legnagyobb hazai beépített szélenergia-kapacitással (158 megawatt), amelyet az Alteo csoport követ (71,5 megawatt), valamint több hazai és külföldi befektetőre együtt mintegy 100 megawatt jut.
