Változatlan kamat, gyorsuló infláció az EKB döntése után
Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően 2,5 százalékon hagyta irányadó kamatát, miközben az euróövezeti infláció szeptemberben hároméves csúcsra, 3,8 százalékra gyorsult az augusztusi 3,3 százalékról. A maginfláció 2,4 százalékról 2,5 százalékra emelkedett, az energiaárak inflációja pedig 14,3 százalékról 18,9 százalékra ugrott.
A jegybank indoklása szerint az energiaár-sokk teljes hatásai még nem bontakoztak ki, az inflációs alapfolyamatok összességében stabilak maradtak, a bérek pedig egyelőre nem mutatnak érdemi reakciót. Az energiaár-sokk fokozódása és elhúzódása, valamint a közvetett és másodkörös hatások várhatóan tovább növelik az inflációt, miközben visszafogják a gazdasági növekedést.
Francia kötvénypiaci feszültség nehezíti a döntést
A döntésre a franciaországi költségvetési és politikai válság közepette került sor, amely komoly feszültségeket idézett elő az európai kötvénypiacokon. A tízéves francia államkötvények hozama október 22-én 5,1 százalék fölé emelkedett, 24 éves csúcsot érve el. A magasabb hozamok növelik a hitelfelvétel költségeit, ami fékezi a gazdaságot és mérsékli az inflációs nyomást, így csökkenhet az EKB további kamatemeléseinek szükségessége.
A tízéves francia és német államkötvények hozama közötti különbség 2011 óta nem látott szintre emelkedett, mivel a befektetők egyre magasabb kockázati felárat követelnek a francia állampapírok tartásáért. A német kötvényhozamok szeptemberi ülés óta bekövetkezett emelkedése nagyjából ugyanolyan hatást gyakorolt a növekedésre és az inflációra, mint egy további 25 bázispontos kamatemelés, Franciaország esetében pedig ez inkább egy 50 bázispontos emelésnek felel meg.
Decemberben jöhet a kamatemelés
A származtatott termékek piacán jelenleg közel 84 százalékos valószínűséget tulajdonítanak annak, hogy a jegybank a december 17-i ülésen 25 bázisponttal emeli a kamatokat, ami 2,75 százalékra emelné a betéti kamatot. A Kormányzótanács akkor teszi közzé friss inflációs és növekedési előrejelzéseit is.
Az EKB arra számít, hogy az infláció 2027 első felében is jóval a célérték felett marad, és csak az év vége felé térhet vissza a 2 százalék körüli szintre. A következő hónapokban az infláció várhatóan tovább gyorsul, és elérheti, sőt meg is haladhatja a 4 százalékot. A részletes adatokból már látható, hogy a magas energiaárak a termékek és szolgáltatások árait is felfelé hajtják, így a következő tizenkét hónapban a maginfláció fokozatosan 3 százalék fölé emelkedhet.
Bizonytalan kilátások 2027-re
A 2027-es kilátások jóval bizonytalanabbak, különösen Franciaország költségvetési problémái miatt. A pénzügyi piacok továbbra is egy újabb, 25 bázispontos kamatemelésre számítanak 2027 első felében, a márciusi ülésre árazva, egy további emeléssel pedig a betéti kamat 2027 harmadik negyedévére akár 3,25 százalékra is emelkedhet. Más elemzők szerint ugyanakkor a piacok túlbecsülik a további kamatemelések mértékét, és 2027-ben már változatlan kamatszintekre számítanak, mivel az olajárak valószínű korrekciója önmagában is enyhíti majd az inflációs nyomást. A magasabb finanszírozási költségek és energiaárak fékezik a gazdaságot, Franciaország megoldatlan költségvetési és politikai problémái pedig elnyújthatják ezeket a kedvezőtlen hatásokat.
Lagarde idő előtti távozása
Christine Lagarde, az EKB elnöke bejelentette, hogy idő előtt távozik posztjáról, noha mandátuma hivatalosan 2027 októberében jár le. A távozás lehetővé teszi, hogy az EU vezetői még a tavaszi francia elnökválasztás előtt megállapodjanak utódjáról, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis a választáson a Marine Le Pen által vezetett radikális jobboldal győzelme valószínű.
A lépés egy szélesebb körű személyi megállapodás előtt is megnyithatja az utat, amely az EKB két másik vezető tisztségét is érintené: Isabel Schnabel igazgatósági tagságát, aki szeptemberben jelentette be, hogy mandátumának lejárta előtt távozik, valamint Philip Lane vezető közgazdász pozícióját, akinek mandátuma 2027 májusában jár le.
