Megéri feketézni az Airbnb-seknek – a hatóságok nem tesznek semmit, csak a szabályos szálláshelyek szorulnak ki
Budapesten minden harmadik rövid távú szálláshely szabálytalanul működik, a feketézők mégis nyilvánosan hirdethetik lakásaikat az Airbnb-n és a Booking.com-on. Bár a szálláshelyeknek kötelező azonosítóval kellene rendelkezniük, a platformok nem ellenőrzik, hogy a feltüntetett szám valódi-e, vagy egy másik szálláshelytől másolták le. Így fordulhat elő, hogy a vendég néhány kattintással megtalál egy illegálisan működő lakást, miközben a hatóságok sokszor azt sem tudják, hol keressék.
A Booking hat nap alatt elintézte, amire a hatóságok nem voltak hajlandóak
A rövidtávú lakáskiadással foglalkozó GuestGuru akkor szembesült közvetlenül a rendszer működésképtelenségével, amikor egyik ügyfelük azonosítóját lemásolta egy illegális szálláshely. A cég több állami és turisztikai szervhez is fordult, de a bejelentést újra és újra továbbküldték, érdemi eredmény nélkül. Végül közvetlenül a Booking.com-nak jelezték a visszaélést. A platform hat napon belül eltávolította a hirdetést.
Krasser Tamás, a GuestGuru IT-innovációs vezetője szerint ők is le tudnak szedetni egy illegális hirdetést, ha megfelelő dokumentációval alátámasztják, hogy miért szabálytalan. Felvetette: jó kérdés, hogy ezt a hatóságok és az önkormányzatok miért nem tudják megtenni.
A lebukás ráadásul önmagában sem feltétlenül jelent komoly veszteséget. Egy próbafoglalással csak néhány ezer forintos adóhiány bizonyítható, így a bírság sem jelent valódi visszatartó erőt. Sokmilliós következménye akkor lehetne a feketézésnek, ha a hatóságok több évre visszamenőleg kikérnék a platformoktól az adott lakás foglalási és bevételi adatait. A GuestGuru becslése szerint a szabálytalan szálláshelyek miatt évente akár 1–3 milliárd forintnyi adóbevételtől is elesik a főváros.
Terézvárosban a legális kiadók tűntek el
A VI. kerületi teljes tiltás látványosan megmutatta, mi történik akkor, ha az ellenőrzés helyett valamennyi rövid távú szálláshelyet egyszerre próbálnak kiszorítani. A korlátozás előtt körülbelül 2000 legális és 700 szabálytalan hirdetés működött Terézvárosban. A tiltás után a legális kínálat gyakorlatilag eltűnt, a feketézők száma viszont alig változott. A kieső vendégeknek mindössze körülbelül a negyede jelent meg a kerületi szállodákban.
Krasser szerint az Airbnb és a hotel nem minden utazó számára felcserélhető: aki családdal, konyhával és nagyobb élettérrel rendelkező lakást keres, könnyen lehet, hogy inkább másik kerületet vagy várost választ. A folyamat nemcsak a szállásadókat érintette: a beszélgetésben ismertetett adatok szerint a terézvárosi éttermek és kávézók forgalma is jelentősen visszaesett. A tiltás így éppen azokat a helyi vállalkozásokat hozhatta nehéz helyzetbe, amelyek védelmére a turizmusból befolyó bevételek egy részét fordítani lehetne.
Ki tudná végre rendbe tenni az Airbnb-piacot?
Krasser szerint a problémát nem lehet 23 különböző kerületi szabályozással megoldani. Miközben az engedélyezési feltételek és az adószabályok kerületenként változnak, egyetlen önkormányzatnak sincs elegendő adata és autoritása ahhoz, hogy hatékonyan együttműködjön az Airbnb-vel vagy a Booking.com-mal. A megoldást egy egységes, megfelelő hatáskörrel rendelkező budapesti ellenőrző szerv jelenthetné, amely hozzáférhetne a szükséges adatokhoz, kiszűrhetné a feketézőket, és valóban fájdalmas szankciókat szabhatna ki.
A budapesti Airbnb-moratórium lejárta után azonban egyelőre nem ebbe az irányba látszik elmozdulni a piac. Több kerület újabb szigorításokat fontolgat, miközben továbbra sem világos, hogy ki fog fellépni a már most is illegálisan működő lakások ellen.
