Váratlan élénkülés a német gazdaságban – Magyarország is profitálhat belőle
A német magánszektor szeptemberben a vártnál jóval erősebben teljesített, elsősorban a szolgáltató szektor meglepetésszerű élénkülésének köszönhetően. Az S&P Global összetett beszerzésimenedzser-indexe az augusztusi 51,8 pontról 53,8 pontra emelkedett, ami 2025 októbere óta a legmagasabb érték, és jóval meghaladja a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pontos határt. A Bloomberg által megkérdezett elemzők változatlan értékre számítottak.
A legnagyobb meglepetést a szolgáltató szektor okozta: mutatója 52,9 pontra ugrott, miközben az elemzők újabb hónapnyi visszaesést vártak. A feldolgozóipari index eközben kismértékben, 53,8 pontra csökkent. „Az előzetes adatok közel egy éve a legerősebb növekedést jelzik az üzleti aktivitásban: a szolgáltató szektor végre ismét a feldolgozóiparral együtt bővül” – közölte szerdán Phil Smith, az S&P Global Market Intelligence közgazdásza.
Smith szerint a német vállalatok ismét az ellenálló képesség jeleit mutatják: gyorsul a termelés növekedése, a kilátásokkal kapcsolatos várakozások stabilak, a foglalkoztatás pedig már a második egymást követő hónapban emelkedik. Mindez annak ellenére történik, hogy újra erősödik az inflációs nyomás. A német államkötvények mérsékelték korábbi erősödésüket: a tízéves kötvény hozama egy bázisponttal, 3,46 százalékra csökkent, miután a kereskedés elején még három bázispontos csökkenést mutatott.
Európa legnagyobb gazdasága a többéves gyenge teljesítmény után régóta várt fellendülés jeleit mutatja. Bár a nyári hőhullámok miatt lecsökkent a fontos folyók vízszintje, ami ebben a negyedévben visszafogja a termelést, a Bundesbank arra számít, hogy az év vége felé ismét élénkül a gazdasági aktivitás. A fellendülést ugyanakkor nehezíti az iráni háború miatt gyorsuló infláció és a kamatok emelkedése. Kockázatot jelent az is, hogy a szélsőjobb- és szélsőbaloldali pártok közelmúltbeli tartományi választási sikerei nyomán felpuhulhatnak a reformok. A gyorsuló ütemű állami katonai és infrastrukturális kiadások viszont támaszt adhatnak a gazdasági növekedésnek.
A piacok kiemelt figyelemmel követik a beszerzésimenedzser-indexeket, mert az adatok már a hónap elején megjelennek, és jól jelzik a gazdasági trendeket, valamint a fordulópontokat. Kevés európai ország függ annyira a német gazdaságtól, mint Magyarország. A hazai termékexport 2025-ben mintegy 25 százaléka Németországba irányult, miközben az import 22 százaléka is onnan érkezett. Ez a nemzetközi gyakorlat szerint már rendkívül magas koncentrációnak számít.
A német irányítás alatt álló magyarországi vállalatok 26 287 milliárd forintos árbevételt értek el, messze megelőzve az amerikai, dél-koreai vagy osztrák érdekeltségeket. A német tulajdonosi hátterű külföldi leányvállalatok több mint 233 ezer embert foglalkoztattak Magyarországon. Ezért a német konjunktúra javulása közvetlenül is megjelenhet a magyar ipari megrendelésekben.
Az euróövezet is ellenállóbb a vártnál
Az euróövezet gazdasága a vártnál ellenállóbbnak bizonyult a közel-keleti konfliktussal és az abból fakadó energiaár-emelkedéssel szemben. Kérdés azonban, hogy ez meddig tarthat: az infláció közel hároméves csúcson van, a hitelfelvétel költségei pedig emelkednek. Az Európai Központi Bank ebben a hónapban az iráni háború kitörése óta másodszor emelt kamatot, és akár már októberben újabb emelés következhet. A döntéshozókat megnyugtatta a gazdaság ereje: az idei növekedési előrejelzésüket 0,9 százalékra javították.
Az OECD szerdán szintén kedvezőbb kilátásokat közölt. Az euróövezet 2026-os növekedési előrejelzését 0,2 százalékponttal, 1 százalékra emelte, és Németország, Olaszország, valamint Spanyolország esetében is javított a várakozásain. Franciaországra vonatkozó becslését viszont jelentősen rontotta: az euróövezet második legnagyobb gazdaságában már csak 0,4 százalékos bővülést vár.
Williamson szerint a feldolgozóipari és szolgáltató vállalatok rendelésállományának e havi növekedése arra utal, hogy a lendület a negyedik negyedévben is kitart. Ugyanakkor a gazdaság ereje a fogyasztói árakat is felfelé hajtja. „A közel-keleti konfliktus nyomán emelkedő energiaárak mellett nem meglepő, hogy szeptemberben ismét erősödik az inflációs nyomás” – mondta Williamson. Szerinte a gazdaság ellenálló képessége a geopolitikai feszültségek és a drágulás közepette arra ösztönözheti az EKB-t, hogy az év vége előtt újra kamatot emeljen.
