Kármán András bemutatta a középtávú gazdasági tervet a VKF-en
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) mutatta be a kormány középtávú költségvetési tervét a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek delegáltjainak Kármán András – számolt be a pénzügyminiszter közösségimédia-bejegyzésében.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a dokumentum a következő évek gazdaságpolitikájának irányát jelöli ki, és hozzátette: az intézkedéseket és azok ütemezését a jövőben is a szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel közösen alakítják majd ki.
Kármán András szerint a keddi egyeztetés a munka csupán a kezdete, az elhangzott észrevételeket pedig figyelembe veszik a végrehajtás során. A részletek egyelőre nem derültek ki, a pénzügyminiszter azonban jelezte, hogy szerdán ismerteti, hogyan tervezi ismét tartós növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot.
A középtávú gazdasági terv nemcsak a hazai vállalkozások, hanem a nemzetközi befektetők és a pénzpiacok számára is kulcsfontosságú, mivel képet ad az ország következő évekre tervezett gazdaságpolitikai irányáról. A befektetők számára különösen fontos, hogy a terv milyen növekedési, költségvetési és államadósság-pályával számol, illetve mennyire hitelesek és megvalósíthatók a kitűzött célok. Mindez közvetlenül befolyásolhatja a Magyarország iránti befektetői bizalmat, a forint árfolyamát és az állam finanszírozási költségeit is.
Jelentős különbség a minimálbér-tárgyalásokon
A VKF október 20-i ülésén megkezdődtek a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, amelyeken az első egyeztetésen jelentős különbség mutatkozott a munkaadói és a munkavállalói oldal elképzelései között.
A munkaadói oldal szóvivőjeként a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében egyaránt 4 százalékos emelést javasolt 2027-re. A munkavállalói oldal egyeztetett álláspontját ismertető Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ezzel szemben 14 százalékos minimálbér-emelést szorgalmazott.
Az MGYOSZ szerint a bérpályát a tényleges gazdasági teljesítményhez kell igazítani. A szövetség azzal érvel, hogy a 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás a megvalósultnál lényegesen erőteljesebb gazdasági növekedést feltételezett, így a 2027-re eredetileg előirányzott 14 százalékos minimálbér-emelés feltételei nem teljesültek. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér emelése más bérsávokban is korrekciós nyomást idéz elő.
A munkaadói szövetség az 1,8 százalékos inflációs adatból és az idei évre várt, ugyancsak 1,8 százalékos GDP-növekedésből kiindulva úgy számol, hogy javaslatuk a gazdasági bővülést enyhén meghaladó reálbér-emelkedést tenne lehetővé. A jövő évi minimálbér mértékéről az első tárgyalási körben nem született megállapodás.
