Lemondta a Rubio-találkozót az amerikai fél, Orbán Anita washingtoni útja kínos fordulatot vett
Orbán Anita washingtoni látogatása nem a tervek szerint alakul: a Marco Rubióval tervezett keddi tárgyalás szerepelt az amerikai külügyminisztérium előzetes programjában, a friss napirendből azonban eltűnt. A magyar Külügyminisztérium az MTI-vel azt közölte, hogy az egyeztetést az amerikai fél kérésére a hét második felére halasztották, mert Rubio kedden Donald Trump elnököt kíséri texasi útjára. Az új, pontos időpontot egyelőre nem közölték.
A külügyminiszter ennek ellenére megkezdte programját. Facebook-posztja szerint elsőként az amerikai Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Ügynökség, a DFC képviselőivel tárgyalt lehetséges magyarországi energetikai és közlekedési beruházásokról. A projektek az energiabiztonságot, a diverzifikációt és az infrastruktúra korszerűsítését szolgálhatják, konkrét fejlesztéseket azonban nem nevezett meg.
Két energetikai határidő is sürget
A látogatás időzítése azért érzékeny, mert két, Magyarország számára kiemelt energetikai ügyben hamarosan lejárnak a határidők. A Molnak és a szerb NIS olajvállalatnak adott engedélyek október 30-án járnak le, novemberben pedig az orosz energiaimportra kapott mentesség határideje érkezik el a magyar külügy korábbi közlése szerint. A Rubio-találkozó napirendjét nem hozták nyilvánosságra, így nem tudni, hogy a két ügy szóba kerül-e.
A Mol januárban közölte, hogy megállapodott az orosz Gazpromnyefttel a NIS 56,15 százalékos részesedésének megszerzéséről szóló keretmegállapodás fő feltételeiről. A tranzakcióhoz az amerikai pénzügyminisztérium szankciós hivatalának, az OFAC-nak az engedélye is szükséges. A NIS október 24-én közölte, hogy kérte az engedély hosszabbítását; a tárgyalások állásáról közben eltérő hírek érkeztek.
Politikai tét is van
A látogatásnak a gazdasági kérdéseken túl politikai jelentősége is van, hiszen a Tisza-kormány minisztere először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Magyar Péter számára fontos, hogy megmutassa, képes magas szintű kapcsolatot kialakítani a Trump-adminisztrációval. Marco Rubio februárban járt Budapesten, Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel tárgyalt; Magyar Péter akkor úgy reagált, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján is szívesen látnák az amerikai külügyminisztert, de addigra már Orbán Anita fogadná. Rubio végül nem vett részt az október 23-i ünnepségen, ahogy több más vezető európai politikus sem.
Orbán Anita szeptemberben arról beszélt, hogy az ENSZ-közgyűlés idején informálisan találkozott Rubióval, majd az amerikai külügyminiszter két helyettesével is egyeztetett, és szó volt egy későbbi kétoldalú találkozó előkészítéséről.
A szankciómentesség sorsa a tét
A washingtoni látogatás egyik lehetséges tétje az orosz energiahordozók vásárlására kapott amerikai szankciómentesség sorsa. A megállapodás Orbán Viktor és Donald Trump 2025. november 7-i találkozójához kapcsolódik; az akkori miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország mentességet kapott az amerikai szankciók alól. Arról hamar vita támadt, meddig érvényes a kedvezmény: Orbán Viktor időkorlát nélküli mentességről beszélt, washingtoni tisztviselők viszont egy évre szóló megállapodásról nyilatkoztak, amit később Marco Rubio is megerősített.
A magyar Külügyminisztérium az amerikai féllel folytatott egyeztetésre hivatkozva 2026. november 21-ét jelölte meg a mentesség lejárataként. Orbán Anita szeptember 24-én azt nyilatkozta, a mentesség Magyarországnak szól, a kormány a meghosszabbításán dolgozik, és a Molnak több időre van szüksége az energiaforrások diverzifikálásához szükséges technológiai átalakításokra. Magyar Péter tavaly a Trump–Orbán-találkozó másnapján azt állította, a miniszterelnök 466 milliárd forint elköltését vállalta egyévnyi szankciómentességért cserébe, és a tárgyalás egészét politikai színházként értékelte. Idén októberben már miniszterelnökként azt fejtegette, hogy Donald Trump orosz dízelexportra vonatkozó megállapodása után nem volna logikus megtagadni Magyarországtól a mentesség legalább egyéves meghosszabbítását.
