Fordulat a magyar felsőoktatásban: Új vezetők keresése az alapítványok élére
Megkezdődött a magyar felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványi rendszer átalakítása, melynek keretében az egyetemi kuratóriumok és felügyelőbizottságok tagságára már keresik az új vezetőket. Az érintett átalakítás a korábbi kekva-rendszer folytatásában zajlik, amely még egy évig működőképes marad.
Az oktatási és gyermekügyi minisztérium Facebook-oldalán közzétett tájékoztatás alapján a tárca elérte, hogy nyílt pályázatot hirdessen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők határidője július 18., azaz a pályázatokat a minisztérium az érintett egyetemek szenátusainak bevonásával fogja elbírálni.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a következő egy évben egy átmeneti időszak vár ránk, mely alatt a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartási rendszer stabil működése elengedhetetlen a folyamat során.
A kormány már korábban is folytatott egyeztetéseket az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és a felsőoktatás más szereplőivel. A cél az, hogy a felsőoktatás irányításában a szakmai alkalmasság, az átláthatóság és az intézményi közösségek véleménye egyaránt érvényesüljön.
A mostani pályázati felhívás egy fontos lépés az egyetemi alapítványi rendszer átláthatóbbá és szakmai szempontokra épülő irányítási modell bevezetése felé.
Fontos tudni, hogy az egyetemi és más közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakulása fokozatosan zajlik. Június végén jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely meghatározta azokat a minisztereket, akik az állam nevében gyakorolják az alapítói jogokat azoknál az alapítványoknál, amelyek nem végeznek felsőoktatási tevékenységet.
A változás eredményeként több jelentős alapítvány is új állami felügyelet alá került. Például a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ügyvezetésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter kapott megbízást, míg más alapítványok felügyelete más tárcákhoz került.
A kekváknál a fent említett állami joggyakorlók kijelölése még várat magára, mivel ekkor külön átalakítási folyamat indult. Az Országgyűlés módosította az Alaptörvényt, ami jelentősen befolyásolta a kekvák jogi helyzetét; a törvény értelmében kikerült a rendelkezés, amely az alapítványok vagyonát a nemzeti vagyon részeként határozta meg.
Ugyanakkor új szabályozások léptek életbe, amelyek szerint egy alapítvány megszűnése esetén a közérdekű vagyonkezelő alapítvány által kezelt vagyon, annak hozamai és helyettesítő eszközei térítésmentesen visszaszállnak az államra, míg a magánalapítók által bevitt vagyon nem.
Az alapítványok az elmúlt évek során jelentős állami vagyonokat kaptak, amelyek értéke meghaladja a 3000 milliárd forintot, ahogyan azt az Állami Számvevőszék adatai is tükrözik.
