Budapesten mondta ki a NATO-parancsnok: nem vagyunk békében, de háborúban sem
A Magyar Honvédségnek sokkal gyorsabban kell alkalmazkodnia az új fenyegetésekhez, a haderőfejlesztés következő lépései között pedig a mesterséges intelligencia alkalmazása és az innováció felgyorsítása is szerepel – mondta Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke kedden Budapesten, miután Pierre Vandier-vel, a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának parancsnokával közösen sajtótájékoztatót tartott.
A felek a találkozón áttekintették a jelenlegi fegyveres konfliktusok tapasztalatait és az új katonai technológiák alkalmazásának lehetőségeit, valamint arról is tárgyaltak, hogyan lehet a katonai igényeknek megfelelő új megoldásokat kipróbálni és beépíteni a honvédség működésébe.
Sándor Zsolt szerint az új technológiák alkalmazásához szükség van az egyetemek és a hadiipar együttműködésének erősítése mellett a katonai vezetők képzésére és az állomány felkészítésére is. Hangsúlyozta, hogy a szövetséges hadseregek sikereiből és hibáiból egyaránt tanulni kell.
Érdemes figyelni, milyen új rendszereket és eljárásokat fejlesztenek ki más országokban, a külföldön bevált megoldásokat azonban a magyar haderő sajátosságaihoz kell igazítani – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a 80 százalékos megoldás ma még mindig jobb, mint egy 100 százalékos megoldás öt év múlva.
Pierre Vandier a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarországnak saját haderő-átalakítási terve van, ami szerinte viszonylag ritka a NATO-tagállamok között. A korszerűsítésre példaként hozta a magyar Leopard 2A7 harckocsik beszerzését, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a harckocsikra és más hagyományos fegyverrendszerekre továbbra is szükség van, de ezeket drónokkal, autonóm rendszerekkel és digitális technológiákkal együtt kell alkalmazni.
Úgy véli, hogy az ilyen eszközök együttes használata növelheti a haderő harci erejét és rugalmasságát, javíthatja a katonák védelmét, miközben a költségeket is mérsékelheti. A parancsnok szerint az ukrajnai háborúban egy bevált harctéri megoldás akár néhány hét alatt elavulhat, ezért a NATO-nak fel kell gyorsítania az új technológiák kipróbálását és rendszeresítését. Itt példaként említette a szövetség lettországi FUSE kísérleteit, amelyekben magyar vállalatok is részt vesznek. A programban különböző katonai és digitális rendszerek együttes működését vizsgálják, hogy a tagállamok az eredmények alapján gyorsabban dönthessenek azok beszerzéséről és alkalmazásáról.
Ezt követően újságírói kérdésekre válaszolva a parancsnok arról beszélt, hogy NATO-területen hetente hozzávetőleg két-három szabotázsakció történik.
Nem vagyunk békében, de háborúban sem – mondta, majd rámutatott, hogy a létfontosságú infrastruktúra mellett hadiipari üzemeket és közlekedési létesítményeket is támadások érnek, a védekezés ezért nemcsak a hadsereg feladata, a vállalatoknak fokozniuk kell telephelyeik védelmét, az állampolgároknak pedig segíteniük kell a rendőrséget a gyanús jelenségek felismerésében.
Pierre Vandier emlékeztetett, hogy a NATO-tagállamok vállalták, hogy GDP-jük 3,5 százalékát katonai kiadásokra, további 1,5 százalékát pedig tágabb védelmi és biztonsági célokra fordítják. Utóbbi körbe a társadalmi ellenálló képesség erősítése is beletartozik.
A közép-európai térség védelméről a parancsnok azt mondta: a NATO integrált lég- és rakétavédelmét elsősorban repülőgépek és nagyobb rakéták ellen alakították ki, ma azonban tömeges dróntámadásokkal is számolni kell.
Pierre Vandier közölte azt is, hogy információi szerint Oroszország évente kilencmillió pilóta nélküli eszközt, köztük hatvanezer harci drónt gyárt. A nagy számban érkező, viszonylag olcsó drónok megsemmisítéséhez ezért olyan elfogóeszközökre van szükség, amelyek szintén olcsók és tömegesen bevethetők.
