Vucsics veresége után új korszak előtt Szerbia
Aleksandar Vucsics elismerte vereségét a parlamenti választáson, ezzel 14 év után véget ért a Szerb Haladó Párt kormányzása. A győztes Hallgatók Listája jelöltjei között egyetemi oktatók, ügyvédek, orvosok, színészek, gazdálkodók és zenészek szerepelnek, jelentős részüknek korábban semmilyen pártpolitikai kötődése nem volt.
A vasárnap esti bejelentés után több tízezer ember vonult utcára Szerbia-szerte, fáklyákkal, tűzijátékkal és énekléssel ünnepelve a fordulatot. A kormányellenes megmozdulások két éven át tartottak, és a 2024-es újvidéki tragédia után szerveződtek, amikor a vasútállomás előtetőjének összeomlása 16 ember halálát okozta. A tiltakozók felelősségre vonást és a korrupció felszámolását követelték.
Nincs egyértelmű vezető, a program körvonalai bizonytalanok
A választást megnyerő diákmozgalomnak nincs egyértelmű vezetője, és egyelőre azt sem tudni, ki lehet az ország következő miniszterelnöke. A mozgalom szeptemberben 11 pontos gazdasági programot hozott nyilvánosságra, amely elsősorban célokat fogalmaz meg, a konkrét intézkedéseket és eszközöket kevésbé részletezi.
Az új politikai erő meghatározó személyiségei közé tartozik Ilija Srdanovic kardiológus, a választási lista vezetője, Dejan Soskic korábbi jegybankelnök, valamint Radomir Sajcic, a Belgrádi Egyetem professzora. Azt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy közülük ki kap miniszteri tisztséget. A legnagyobb kérdés, hogy a különböző szakmai és társadalmi háttérből érkező jelöltek képesek lesznek-e egységes kormányt alakítani, és hosszabb távon megőrizni parlamenti többségüket.
A program középpontjában az állami intézményrendszer átalakítása és a korrupció visszaszorítása áll. A külpolitikában óvatosabb álláspontot képviselnek: nem ismerik el Koszovó függetlenségét, Szerbia európai uniós csatlakozásáról pedig népszavazást tartanának.
Korrupcióellenes fellépés és intézményi ellenállás
Egy nemzetközi elemzőintézet hétfőn közzétett értékelése szerint a diákmozgalom győzelme jelentős intézményi és politikai változásokat indíthat el, elsősorban a korrupcióellenes fellépés, a jogállamiság és a közszolgáltatások javítása területén. A reformok végrehajtását ugyanakkor az államapparátus ellenállása és az új politikai szereplők tapasztalatlansága is nehezítheti.
Bozo Prelevic belgrádi ügyvéd, korábbi belügyi társminiszter szerint a Vucsics nevével fémjelzett tizennégy év után az állami intézményeknek valóságos „méregtelenítésre” van szükségük. Arra is figyelmeztetett, hogy a Szerb Haladó Párt erős ellenzéki szereplő marad, így az új kormánynak kemény politikai küzdelemre kell felkészülnie. A párt korábban következetesen visszautasította az elnyomással és korrupcióval kapcsolatos vádakat.
A szerb alkotmány szerint az új parlament megalakulásától számítva 90 nap áll rendelkezésre a kormány megalakítására, miután a választási bizottság kihirdette a végleges eredményeket.
Költségvetés és eladósodottság szűkíti a mozgásteret
Az új vezetésnek rövid időn belül komoly gazdasági döntéseket kell meghoznia: az év vége előtt el kell fogadni a költségvetést, ráadásul az állami és a magánszektor eladósodottságának növekedése is szűkíti a kormány mozgásterét. A korrupcióellenes program végrehajtása szintén jelentős akadályokba ütközhet, a rendőrség, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás átalakítása nélkül ugyanis nehezen lehetne érdemi változást elérni.
Moszkva, Brüsszel és Peking is figyeli a fordulatot
Oroszország Szerbia hagyományos szövetségese és legfontosabb földgázszállítója, ezért a két ország kapcsolatának alakulása gazdasági szempontból is meghatározó. A Kreml szóvivője a választás után méltatta Vucsicsot, a győztes diákmozgalomnak azonban nem gratulált. A diákok részéről egyelőre semmi nem utal arra, hogy az új vezetés gyökeresen megváltoztatná Szerbia Oroszországhoz fűződő viszonyát.
Jovo Bakic szociológus, a Hallgatók Listájának képviselője arról beszélt, hogy Szerbia továbbra is tiszteletben tartja Oroszország nagyhatalmi szerepét és történelmi jelentőségű partnerségét, és a mozgalom nem tervez szankciókat Moszkvával szemben. Belgrád hivatalosan nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.
Az Európai Unió Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere, az Európai Bizottság gratulációja az elsők között érkezett, és jelezték, hogy készek támogatni az ország korrupcióellenes erőfeszítéseit.
Katarina Popovic, a Belgrádi Egyetem professzora szerint a diákmozgalom alapvetően megváltoztatta Szerbia politikai kultúráját, de egyelőre kérdéses, hogy ez a változás tartósnak bizonyul-e.
