Megszűnik a közszolgálati dolgozók egymillió forintos lakhatási támogatása
A Tisza-kormány különösebb hírverés nélkül kivezeti a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos lakhatási támogatását – derült ki Kármán András pénzügyminiszter egy múlt heti háttérbeszélgetésen bemutatott prezentációjából. A lépés akár 200 ezer embert érinthet érzékenyen.
A támogatási formát korábban az Orbán-kormány vezette be azzal a kitétellel, hogy „abban az évben vehető igénybe, amely évben annak forrása az adott évi központi költségvetésben rendelkezésre áll”. Az intézkedés így eleve bizonytalan alapokon állt. Idén 186 ezren használhatták ki a támogatást, döntő többségük egymillió forint értékben. Mostanra egyértelművé vált, hogy a Tisza-kormány szerint nincs meg a folytatáshoz szükséges költségvetési forrás.
A mindössze egy évig élő támogatás megszüntetésének közvetlen hatása lehet a lakáshitelek piacára is. A Portfolio cikke szerint a kormány több ponton támogatja ugyan a lakáshoz jutást, de több olyan szigorítást is bevezet, amely 2027-ben negatív hatással lehet a lakáshitelesek bizonyos rétegeire.
Ezek közé tartozik, hogy megszűnik a már adómentességet élvező, de időközben 40 éves korhatárt elérő anyák szja-mentessége – ez bruttó 500 ezer forintos fizetésnél havi 75 ezer forintos mínuszt jelent –, a többieknél pedig csak a havi bruttó egymillió forint alatti jövedelemrészre marad meg. Mindez rontja az érintett hiteladós családok hiteltörlesztési képességét, különösen azokét, akik idén vettek fel hitelt, és a hitelbírálatot már a magasabb, adómentes jövedelem alapján kapták meg a banktól.
A kormány arról is döntött, hogy kivezeti az Otthon Start Programot, és Wekerle Plusz néven egy célzottabb, egyúttal szigorúbb kamattámogatott hitelt vezet be. Használt lakások esetében 3 százalék helyett 5 százalékos kamattal lehet igénybe venni, emellett kiesnek a 41 év felettiek és az 50 százalékos lakástulajdonnal már rendelkező érdeklődők is.
Az építési törvény módosítása 2026. december 31-éig korlátozza az Otthon Start Program miatt kiemelt lakásépítési beruházások építési engedélyezését, ami késlekedést okozhat az érintett lakásvásárlóknál, és visszaesést az építési engedélyek számában.
