Űrbe telepítenék az AI-szervereket – a Google és a SpaceX is beszállt
A mesterséges intelligencia növekvő energiaigénye miatt a technológiai vállalatok a világűrbe telepítenének nagy számítási kapacitású szerverparkokat, amelyek műholdak mintájára keringenének a Föld körül. Az elképzelés már dollárszázmilliókat mozgatott meg, a versenybe a Google és Elon Musk SpaceX-e is beszállt, a megvalósítást azonban komoly technológiai és gazdasági akadályok nehezítik.
Az űrbeli adatközpontokat fejlesztő amerikai Starcloudhoz újabb befektető csatlakozott: október 26-án a dél-koreai Dunamu & Partners jelentette be, hogy részt vett a startup finanszírozásában. A vállalat augusztusban 250 millió dollárt vont be az Nvidia, a Cisco Investments és más befektetők részvételével. Az eddig bevont tőke összesen 450 millió dollár, a Starcloud értékelése 2,3 milliárd dollár. A 2024-ben alapított startup a hagyományos adatközpontokat kiegészítő, műholdakból álló számítási hálózatot tervez; az amerikai hatóságokhoz benyújtott kérelmében 88 ezer műhold és összesen 20 gigawatt számítási kapacitás szerepel. Tavaly novemberben felbocsátott Starcloud–1 műholdján egy Nvidia H100 grafikus processzort működtetett, és mesterségesintelligencia-modellt futtatott a világűrben.
Napelemek és radiátorok
A nagy nyelvi modellek tanítása és működtetése egyre több számítási kapacitást igényel, a chipek pedig sok hőt termelnek. Az elképzelés szerint a műholdak nagy napelemekkel termelnék meg a működésükhöz szükséges áramot, a számítási feladatokat a fedélzeten lévő processzorok végeznék, az eredményeket pedig rádiós vagy lézeres kapcsolaton keresztül küldenék vissza a Földre.
A hűtés azonban az űrben sem oldódik meg magától: vákuumban nincs levegő, amely a hőt elszállítaná, ezért azt speciális hővezető rendszereken keresztül radiátorokra kell továbbítani. A Boston Consulting Group számításai szerint egy 100 kilowattos műhold hűtéséhez nagyjából 400 négyzetméteres radiátorfelületre lehet szükség, amelyet szintén fel kell juttatni a világűrbe.
A Google és a SpaceX is tesztel
A Google Project Suncatcher programjának első kísérleti műholdja október 1-jén állt pályára, négy saját fejlesztésű TPU-processzorral. A Planet vállalattal közösen végzett tesztben azt vizsgálják, hogyan viselik a chipek az űrbeli sugárzást és a hőterhelést. Októberben az amerikai Redwire és a bolgár EnduroSat állapodott meg a közös lehetőségek vizsgálatáról, köztük európai űrbeli adatközpontokról.
Elon Musk StarMind nevű vállalata olyan műholdakat tervez, amelyeken nagy teljesítményű számítógépek dolgoznának. A SpaceX tájékoztatása szerint egy ilyen eszköz számítási egysége akár 250 kilowatt csúcsteljesítményű lehetne, az adatokat pedig a Starlink lézeres kommunikációs rendszerén keresztül továbbítanák. A SpaceX a műholdak nagyobb sorozatú gyártását akár 2027 végén megkezdené.
Egyelőre drágább, mint a földi megoldás
A megtérülés a legnagyobb kérdőjel. A BCG becslése szerint a jelenlegi, kilogrammonként mintegy 1500 dolláros felbocsátási költség mellett egy gigawattnyi űrbeli számítási kapacitás feljuttatása önmagában körülbelül 30 milliárd dollárba kerülne. Az űrbeli adatközpontok teljes költsége jelenleg két és félszer-háromszor akkora lehet, mint a földi rendszereké. A technológia ezért először ott lehet gazdaságos, ahol az adatok eleve a világűrben keletkeznek, például műholdas felvételek feldolgozásánál.
