Eltűnőben a magyar krumpli: a termelők viselik a kockázatot, az import és az árverseny diktál
Három évtized alatt töredékére zsugorodott a magyar burgonyatermesztés. A rendszerváltást követő évtizedekben még több tízezer hektáron termesztették az egyik legalapvetőbb élelmiszernövényt, mára azonban a hazai burgonyaágazat a fennmaradásáért küzd. A termelőket nemcsak a szélsőséges időjárás, hanem a feldolgozóipar visszaszorulása, a külföldi krumplival folytatott verseny és a kiskereskedelmi láncok beszerzési gyakorlata is nehéz helyzetbe hozza.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben még 46,7 ezer hektáron takarítottak be burgonyát Magyarországon, 2015-ben már csak 18,7 ezer, tavaly pedig 7719 hektáron. Az elmúlt negyedszázad alatt több mint 83 százalékkal csökkent a betakarított terület. A visszaesés idén is folytatódott: az ágazati adatok alapján a 2026-os vetésterület már mindössze ötezer hektár körül alakult.
A termés mennyisége hasonló pályát futott be: a 2000-ben előállított több mint 860 ezer tonna burgonyával szemben tavaly már csak mintegy 219 ezer tonnát takarítottak be. A magyar termelés így egyre kisebb részét képes lefedni a belföldi szükségleteknek.
Miközben a termelési kapacitás szűkül, a külföldi burgonya folyamatosan jelen van a magyar piacon. Az európai túltermelés tavaly és idén az első félévben különösen erős árnyomást gyakorolt a magyar termelőkre. A lengyel és nyugat-európai kínálat olyan árszinteket eredményezett, amelyek mellett számos hazai gazdaság csak veszteséggel tudta volna értékesíteni készleteit.
A burgonyatermesztés leépülésében jelentős szerepet játszott a hazai feldolgozóipari lehetőségek beszűkülése is. A chips- és a fagyasztott hasábburgonya-gyártás európai szinten egyre inkább nagy kapacitású, integrált feldolgozók köré szerveződött. Magyarországon ezzel szemben korlátozottak a burgonya ipari feldolgozásának lehetőségei. A hazai üzletekben kapható chipsek és fagyasztott burgonyatermékek jelentős része külföldi üzemekből érkezik.
A magyar burgonyatermesztés súlypontja az elmúlt években egyre inkább a korai fajták felé tolódott. Ebben különösen fontos szerepet tölt be Csongrád-Csanád vármegye, ahol a KSH szerint tavaly 2186 hektáron takarítottak be burgonyát. Ez az országos terület több mint 28 százaléka. A Szeged környéki termelők számára a korai piacra jutás jelentheti a versenyelőnyt.
A helyzet azonban a nyár végére rendszerint megváltozik. Amikor egyszerre jelennek meg a piacon a még eladatlan korai burgonyakészletek, a későbbi hazai betakarítás és a nyugat-európai import, a kínálat bővülése lefelé nyomhatja az árakat. A tárolókapacitással nem rendelkező termelőket ez különösen érzékenyen érinti.
