Újabb külföldi hitel felvétele merülhetett fel az uniós források előfinanszírozására
Az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozásához újabb hitel bevonására lehet szükség, ezért külső finanszírozás is szóba kerülhetett az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülésen.
A háromnapos tanácskozáson a kormány hivatalos tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetés mellett a gazdaság növekedési pályára állítása, az uniós források felhasználása, az energiabiztonság és az energiaforrások diverzifikációja volt a kiemelt téma. Az uniós források lehívása ugyanakkor jelentős előfinanszírozási igényt teremt, mivel az uniós pénzek számos esetben csak a projektek előrehaladása után érkeznek meg, így a beruházásokat addig más forrásból kell finanszírozni.
Információk szerint Kármán András pénzügyminiszter több lehetséges finanszírozási szereplővel is egyeztetett, a tárgyalások között nemzetközi intézményekkel, köztük a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval kapcsolatos egyeztetések is szerepeltek.
Strukturális intézkedések is felmerülhettek a finanszírozási tárgyalásokon
A finanszírozási tárgyalások során olyan költségvetési és strukturális intézkedések is szóba kerülhettek, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a rezsicsökkentés megszüntetése. Ezek egyelőre nem tekinthetők meghozott kormányzati döntéseknek, és nem ismert, hogy hivatalosan megállapított hitelfeltételekről lenne szó.
A Nemzetközi Valutaalap korábbi Magyarország-jelentéseiben valóban javasolta a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokból fakadó költségvetési nyomás kezelését, a nyugdíjrendszer esetében pedig a nyugdíjkorhatár emelését is a lehetséges intézkedések között említette. Az IMF emellett a lakossági energiaár-támogatások fokozatos kivezetését és célzottabb támogatási rendszerrel való felváltását is javasolta. A rezsicsökkentés költsége jelentős: a 2026-os költségvetésben 792,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra.
Közben a nyugdíjpolitika a 2027-es költségvetés egyik fontos eleme lehet. Kármán András korábbi közlése szerint a kormány nyugdíjreformot is beépítene a büdzsébe, amelynek része lenne a nyugdíjminimum jelentős emelése és a kisnyugdíjak sávos emelése.
Az állam több mint 3000 milliárd forinttal több hitelt vesz fel idén
Az uniós pénzek előfinanszírozása már idén is komoly összegeket követelt. Az Államadósság-kezelő Központ a közelmúltban módosította a finanszírozási tervét, miután a kormány jelentősen megemelte a 2026-os hiánycélt. Az idei tervezett nettó kibocsátási terv 5445 milliárd forintról 8717 milliárd forintra emelkedett, vagyis az állam több mint 3000 milliárd forinttal több hitelt vesz fel az idén. Ennek egyik oka az uniós források, köztük az RRF-pénzek hazahozatalához szükséges előfinanszírozás.
György László egyetemi docens korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a 6000 milliárd forintos uniós forrás egyszeri tétel, amelyből a múltbeli tapasztalatok alapján 1500 milliárd forint marad itthon, 4500 milliárd pedig részben a fejlett uniós országokba, részben Délkelet-Ázsiába áramlik vissza. Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között a különadók kivezetését, a rezsivédelem megszüntetését, az ár-, az árrés- és a kamatstop eltörlését, valamint a nyugdíjrendszer átalakítását emelte ki. Az OECD idei országjelentése szintén a nyugdíjrendszer reformját és a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a rezsicsökkentés kivezetését javasolja.
A kormány hivatalosan egyelőre nem közölte, hogy döntött-e hitelfelvételről, és ha igen, milyen összegű finanszírozásról, illetve milyen feltételek mellett.
