Erőszakba torkolltak a francia középiskolás tiltakozások, több ezer letartóztatás
Az elmúlt napokban erőszakossá váltak a középiskolai tiltakozások Franciaországban. A belügyminisztérium adatai szerint csütörtökön 1949 embert vettek őrizetbe, a diáktüntetések kezdete óta pedig már több mint 3000 embert tartóztattak le. A diákok több mint ezer iskola előtt tüntettek, 222 intézmény bejáratát pedig elbarikádozták. A tiltakozók elsősorban a túlzsúfolt iskolák, a leromlott infrastruktúra és az oktatás elégtelen finanszírozása miatt vonultak utcára.
Több iskolát felgyújtottak, többek között Nantes-ban és Lyonban, Bordeaux-ban pedig megpróbálták felgyújtani a városházát is. Marseille-ben leállították a tömegközlekedést, Strasbourgban pedig a villamosok közlekedését függesztették fel.
Száz fölötti a sérültek száma
A belügyminisztérium szerint több mint száz diák és iskolai dolgozó sérült meg, csütörtökön pedig 305 rendőr és más rendvédelmi dolgozó is megsérült. A közösségi médiában terjedő felvételeken látható egy olyan eset is, amikor egy tinédzsert közvetlen közelről eltalált egy rendőrségi gránátvetőből kilőtt lövedék. Laurent Nuñez belügyminiszter szerdán közölte, hogy három olyan ügyben is vizsgálat indult, amelyekben a gyanú szerint diákok sérültek meg a rendőri intézkedések során.
Ötszáz iskola zár be pénteken
Sébastien Lecornu miniszterelnök már a hét elején azzal vádolta a radikális baloldali pártot, hogy „pártpolitikai célokra használja fel a diákok haragját”. Az oktatási miniszter közben bejelentette, hogy pénteken 400 iskolát zárnak be, és arra kérte az intézményeket, hogy lehetőség szerint tartsák online az órákat.
„Az erőszak nem foszthatja meg diákjainkat az oktatáshoz való alapvető joguktól” – írta Édouard Geffray oktatási miniszter csütörtökön az X-en.
A kormány és a radikális jobboldal a La France Insoumise-t vádolja
A miniszterelnök környezetének egyik tisztviselője szerint a hírszerző szolgálatok is arra a következtetésre jutottak, hogy a zavargások mögött „a La France Insoumise és ultrabaloldali szövetségesei által szervezett akció” áll. A tisztviselő szerint a helyzet „fordulópontot jelent”: már nem egyszerűen középiskolai blokádokról van szó, hanem utcai erőszakról.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője szintén Mélenchon pártját, a La France Insoumise-t tette felelőssé a történtekért. „Ezek már nem diáktüntetések. Szakemberek által szervezett zavargásokról van szó, amelyeket a La France Insoumise parlamenti képviselői felügyelnek” – mondta Le Pen, és egy új, „zavargások elleni” törvény elfogadását sürgette.
Mélenchon békés tiltakozásra szólított fel
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal meghatározó politikusa békés tiltakozásra szólított fel, ugyanakkor azt mondta, hogy a demonstrációk az oktatási rendszer „siralmassá vált” állapotára adott reakciók Emmanuel Macron kilencéves elnöksége után.
„Meg vagyunk döbbenve középiskoláink leromlott állapotán. Ez az elhanyagolás szégyenletes!” – írta Mélenchon az X-en. Szerinte a Macron-kormány „szörnyű hibát követett el”, amikor mindenért a pártját hibáztatja, ahelyett hogy a problémát próbálná megoldani.
Megszorítások és elégedetlenség az oktatásban
A tiltakozásokra egy olyan időszakban kerül sor, amikor a francia kormány 2027-re kiadáscsökkentést jelentett be. A megszorítások célja, hogy megnyugtassák a piacokat a romló francia államháztartási helyzet miatt, amely már a hitelfelvételi költségek emelkedéséhez vezetett. Az oktatást egyelőre nem érinti a kiadáscsökkentés.
A kormány szerint a jövő évi oktatási költségvetés 1,1 milliárd euróval lesz magasabb az ideinél, ugyanakkor a tanárok fizetését részben befagyasztják. A francia szakszervezetek a hét elején béremelésért és a megélhetési költségek emelkedése miatt is sztrájkokat szerveztek.
Történelmi párhuzamok: 1968 és 2018
Franciaországban a kormányok hagyományosan tartanak a diáktüntetésektől, mivel azok kiszámíthatatlanul eszkalálódhatnak, és rövid idő alatt jelentős hatást gyakorolhatnak a közvéleményre. 1968-ban a diáklázadások országos sztrájkhullámot indítottak el, amely kis híján megbuktatta Charles de Gaulle kormányát. 2018-ban pedig a diáksztrájkok összekapcsolódtak a sárgamellényesek felkelésével, tovább súlyosbítva Emmanuel Macron első elnöki ciklusának legnagyobb belpolitikai válságát.
Romló nemzetközi eredmények
A francia oktatási rendszer állapota nemzetközi összehasonlításban is romlott. Az OECD szeptemberben közzétett, országokon átívelő felmérése szerint tovább csökkent a diákok szövegértési teljesítménye, miközben a matematikai eredmények „példátlan” mértékben romlottak. Az OECD az okok között említette a tanárhiányt, a nem megfelelő tantermi körülményeket, valamint a gazdagabb és szegényebb diákok közötti egyenlőtlenségeket. Az oktatási minisztérium szerint az iskolabezárások és a kieső, helyettesítés nélkül maradt tanórák miatt országosan a tanítási idő mintegy 10 százaléka elveszett.
