Trumpék már nem mindenkit látnak szívesen a tárgyalóasztalnál – újabb feszültség alakult ki a NATO-ban
Több fontos szövetségest is kihagytak a lengyelországi egyeztetés meghívottjai közül. A NATO-diplomaták attól tartanak, hogy a szűk körű találkozó tovább mélyítheti a szövetségen belüli megosztottságot.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és a balti államok sem kaptak meghívást arra a lengyelországi egyeztetésre, amelyen a NATO jövőjéről tárgyalnának. A Trump-kormányzat kezdeményezése egyes szövetségesek szerint tovább mélyítheti a katonai szövetségen belüli megosztottságot.
A Pentagon politikai ügyekért felelős vezetője, Elbridge Colby által kezdeményezett egyeztetés lényegében a szövetség jövőjével foglalkozó munkacsoportként működne – közölte hat, az előkészületeket ismerő diplomata.
Az egyik kihagyott szövetséges tisztviselője szerint országuk teljesíti az amerikai elvárásokat, mégsem kaptak érdemi tájékoztatást arról, milyen feltételek alapján állították össze a résztvevők körét, és pontosan mi az egyeztetések célja.
A kezdeményezés előzménye két hasonló találkozó, amelyre Norvégia, Svédország, Finnország, Lengyelország, Németország és Hollandia kapott meghívást. Az úgynevezett bergeni csoport első egyeztetését júniusban tartották Norvégiában.
Colby akkor olyan szövetségesekként jellemezte a résztvevőket, amelyek gyorsan teljesítik a hágai kiadási vállalásaikat, érdemi katonai hozzájárulásra képesek, és készek a gyakorlati munkára.
A meghívott országok egyik diplomatája szerint a szűkebb kör célja olyan javaslatok kidolgozása, amelyeket később a teljes szövetség elé terjeszthetnek. Colby szintén azt hangsúlyozta: a kezdeményezéssel az egész NATO-t szeretnék előremozdítani, erősebb és tartósabb szövetséget, valamint nagyobb európai katonai képességeket kialakítva.
A magyarázat ugyanakkor nem oszlatta el az aggályokat. Még a meghívottak között is vannak, akik megkérdőjelezik, miért maradtak ki olyan jelentős katonai hatalmak, mint az Egyesült Királyság.
A bizalmatlanságot erősíti, hogy a Trump-kormányzat korábban már felvetette a szövetségesek megkülönböztetését aszerint, mennyire támogatják az amerikai elnök céljait. Áprilisi beszámolók szerint a Fehér Ház egyfajta besoroláson dolgozott, miközben a Trump elvárásait elutasító országok megbüntetésének lehetőségeit vizsgálta.
Pete Hegseth védelmi miniszter szintén következményeket helyezett kilátásba azoknak a szövetségeseknek, amelyek nem támogatják az amerikai érdekeket.
A bergeni kör eközben tovább bővülhet: egy forrás szerint Dánia is meghívást kaphat, miután megállapodás született az amerikai katonai jelenlét bővítéséről Grönlandon. A diplomaták attól tartanak, hogy a szövetségesek kedvezményezett és háttérbe szorított országokra osztása tovább gyengítheti a NATO egységét az orosz agresszió és a megcsappant fegyverkészletek idején. A Fehér Ház nem válaszolt a megkeresésre, a Pentagon pedig nem kívánta kommentálni az értesüléseket.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Mark Rutte szerint Európa védelmi ipara egyszerűen nem gyárt elég fegyvert ahhoz, hogy kielégítse a gyorsan növekvő keresletet, és már az amerikai kapacitások sem elegendők minden igény kiszolgálására. A NATO főtitkára ezért hosszú távú beruházásokat, új gyártókapacitásokat és jóval erősebb hadiipari termelést sürget, ami lényegében az európai gazdaságok védelmi irányú átállását jelentené.
