Moszkva újabb csapást mér az európai vállalatokra: sorra veszi át az irányítást, Brüsszelt is megfenyegették – „Hagyjuk, hogy féljenek”
Új szintre lépett Oroszország és az Európai Unió gazdasági konfliktusa, miután Moszkva több európai vállalat oroszországi érdekeltségeit is ideiglenes kezelés alá vonta. Az orosz vezetés szerint erre az uniós országok ukrajnai háborúban vállalt szerepe miatt van szükség.
Oroszország újabb európai vállalatok oroszországi érdekeltségeinek ideiglenes állami kezelését helyezte kilátásba, miközben Moszkva azzal vádolja az Európai Uniót, hogy egyre közvetlenebbül vesz részt az ukrajnai háborúban. A Kreml szerint az intézkedések visszafordíthatók, de Dmitrij Peszkov szóvivő szerint egyelőre semmi nem indokolja a változtatást.
Oroszország egyre szélesebb körben fosztja meg a külföldi tulajdonosokat attól a jogtól, hogy irányítsák oroszországi eszközeiket, és a legújabb intézkedésekben kifejezetten európai vállalatok kerültek célkeresztbe. Kormányzati és vállalati források szerint Moszkva ezzel az Európai Uniónak is üzenni akar.
Szeptemberben a svájci élelmiszeripari óriás Nestlé, a német Metro nagykereskedő és a francia Auchan kiskereskedő oroszországi eszközeit helyezték ideiglenes kezelés alá.
„Eljött az ideje az aszimmetrikus intézkedéseknek. Gondolkodjanak el azon, milyen intézkedéseket hoznak, és milyen szankciókat vezetnek be” – nyilatkozta egy forrás. Arra a kérdésre, hogy mely vállalatok lehetnek a következő célpontok, illetve az olasz UniCredit és az osztrák Raiffeisen oroszországi érdekeltségei is ideiglenes kezelés alá kerülhetnek-e, a forrás azt válaszolta: „Hagyjuk, hogy féljenek.”
Egy orosz vállalati forrás szerint az európai cégek szándékosan akadályozzák oroszországi egységeik fejlődését, ami végső soron az orosz gazdaságnak okoz kárt. Egy Oroszországban még működő, de egyre szűkülő külföldi üzleti közösséghez tartozó európai vállalat magas rangú vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy az európai cégek rövid távon a jelenlegi helyzet fennmaradására számítanak.
Oroszország ellenségként kezeli Európát
A Kreml szerint az intézkedéseket az „ezen barátságtalan országok közvetlen harci cselekményekben való egyre nagyobb mértékű részvétele” indokolja Oroszországgal szemben. Dmitrij Peszkov kedden ugyanakkor arra utalt, hogy a döntések visszafordíthatók lehetnek. „Egyelőre nem látunk okot a visszafordításra. Nem hallunk olyan ésszerű hangokat, amelyek párbeszédet vagy a helyzet rendezésére irányuló erőfeszítéseket sürgetnének” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov nem szolgált bizonyítékkal arra, hogy az európai országok közvetlenül részt vennének katonai műveletekben. Orosz tisztviselők korábban az EU-ban gyártott drónokat, valamint a célzási és hírszerzési információk átadását hozták fel példaként.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden ennél is egyértelműbben fogalmazott: „Elismerik, hogy a fegyvereiket ellenünk használják, mi pedig lelőjük őket. Így nevezhetik annak, aminek akarják, de nincs kétségem afelől, hogy ez egy Európa által ellenünk vívott háború.”
Az Európai Unió ezzel szemben Oroszországot teszi felelőssé a háború lezárásának kudarcáért, és azt állítja, hogy Moszkva részéről nincs valódi szándék az érdemi béketárgyalásokra. Brüsszel a múlt héten több mint 3000 magánszeméllyel és szervezettel szemben hosszabbította meg a szankciókat.
Oroszország a háború kezdete óta 135 külföldi vállalatokhoz kötődő cégnél vezetett be ideiglenes állami kezelést a TASS adatai szerint, és ezek döntő többsége uniós országból származik. Az érintettek között volt a francia Danone és a dán Carlsberg is.
Az amerikai vállalatok egyelőre jóval kevésbé érintettek: jelentős amerikai céget nem sújtottak hasonló intézkedéssel, bár az NCH Capital amerikai magántőkealaphoz tartozó orosz érdekeltségeket szintén ideiglenes kezelés alá vonták. Az amerikai kereskedelmi kamara szerint idén mintegy 300 amerikai vállalat működik még Oroszországban, miközben Moszkva és Washington már a béke helyreállítása utáni üzleti lehetőségekről is tárgyal.
