Határidőt szabna az Európai Bizottság az EU-csatlakozásra négy tagjelöltnek
Az Európai Bizottság külön csatlakozási ütemtervet készít elő Montenegró, Ukrajna, Moldova és Albánia számára – értesült a Politico. A tervek megmutatnák, milyen reformokat vár Brüsszel a négy országtól, és hozzávetőleges időpontokat rendelnének a tárgyalások fontos állomásaihoz.
A négy országot az uniós csatlakozási folyamat éllovasainak tekintik, útjuk azonban továbbra is hosszú, és nem világos, mikor válhatnak tagállammá. A készülő, országonkénti útitervek ezen változtatnának: pontosabban meghatároznák az elvárt reformokat, valamint a tárgyalási fejezeteket összefogó csoportok, az úgynevezett klaszterek lezárásának várható idejét. A tervekről két, a javaslatokon dolgozó bizottsági tisztviselő beszélt a lapnak.
A menetrend ugyanakkor nem jelentene automatikus felvételt vagy garantált csatlakozási dátumot. A tagjelölteknek végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat, a csatlakozáshoz pedig a jelenlegi tagállamok egyhangú döntése is kell. A bizottság egyik szóvivője megerősítette, hogy az útitervek a tárgyalások lezárásához vezető feladatokat és határidőket tennék világosabbá. Az uniós csatlakozási eljárás jelenlegi szabályai szerint az egyes fejezetek ideiglenes lezárását is feltételek teljesítéséhez kötik.
Koszovó, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina nem kap hasonló menetrendet
A Politico értesülése szerint Koszovó, Észak-Macedónia, valamint Bosznia-Hercegovina most nem kapna hasonló, célzott menetrendet. Szerbia, Georgia és Törökország sem szerepel a tervezett négyesben, az ő közeledésüket többek között a demokratikus intézményekkel és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok hátráltatják.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberi évértékelő beszédében már célzott támogatást ígért azoknak a tagjelölteknek, amelyek a legtöbbet haladtak előre. A bizottság emellett külön felülvizsgálja, hogyan lehetne a várakozás éveiben fokozatosan bevonni a jelentkező országokat az uniós programokba és közös projektekbe. A tervezet szerint ezt a munkát október 6-án mutatják be a vezető tisztviselőknek.
A bővítés egyre inkább geopolitikai kérdés Brüsszelben
Brüsszelben a bővítést egyre inkább geopolitikai kérdésnek tekintik. Az uniós döntéshozók attól tartanak, hogy a hosszú és bizonytalan csatlakozási folyamat kiábrándíthatja a tagjelölteket, miközben más hatalmak is igyekeznek befolyást szerezni az EU szomszédságában. A gyorsítás mellett ezért az Unió belső működését is vizsgálják: a felmerült lehetőségek között átmeneti időszakok és olyan biztosítékok szerepelnek, amelyek korlátoznák, hogy egy új tag később visszaforduljon a vállalt reformoktól.
A következő politikai próba az október 15-én kezdődő brüsszeli uniós csúcs lehet. A tagállamok vezetői ott tárgyalhatnak arról, milyen feltételekkel és milyen ütemben folytatódjon a bővítés. A négy országnak szánt útitervek egyelőre előkészítés alatt állnak; végső formájukhoz és a csatlakozás további lépéseihez a tagállamok támogatására is szükség lesz.
