Aszály és fagy: másfél millió hektáron jelentettek kárt, a gazdák további forrásokat kérnek
Európa jelentős részén az aszály, a hőség és a tavaszi fagy súlyos veszteségeket okozott a mezőgazdaságban, több ország pedig már százmillió eurós nagyságrendű mentőcsomaggal segíti a gazdákat. Magyarországon közben több mint 1,5 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, további 65 ezer hektárt pedig fagy sújtott, miközben a növénytermesztés veszteségét 600–800 milliárd forintra becsülik. A gazdaszervezetek szerint további pénzt kell tenni a kárenyhítési alapba.
Franciaország több mint egymilliárd eurós programot indított
Franciaországban az ismétlődő hőhullámok és az aszály miatt az ország területének 65 százalékát érintette példátlan szárazság, a hozamveszteség számos térségben átlagosan az 50 százalékot is elérte. A francia kormány több mint egymilliárd eurós CASI-programot indított: 520 millió euró jut közvetlen kárenyhítésre, 30 millió az agrárkatasztrófa-rendszeren keresztül a nem biztosítható károkra, a földadó elengedése pedig meghaladja a 300 millió eurót. Külön 235 millió eurós újraindítási alapból vásárolhatnak takarmányt, vetőmagot és szaporítóanyagot a leginkább veszélyeztetett gazdaságok.
Németország hitellel és emelt támogatással segít
Németországban a gabonatermés 7,3 százalékkal, a téli búzáé több mint 10 százalékkal maradhat el a tavalyitól, több térségben súlyos takarmányhiány alakult ki. Az állami fejlesztési bankon keresztül működő likviditási program hitelkeretét 300 millió euróval, 500 millió euróra növelik, és újabb kedvezményes hitelprogram is készül. A 60,3 millió eurós uniós műtrágya- és energiaválság-támogatást hektáralapú kifizetésként adnák tovább, 2027-ben pedig a közvetlen támogatások keretét mintegy 4,1 milliárdról 4,9 milliárd euróra emelnék.
Lengyelország, Szlovénia és Csehország intézkedései
Lengyelország több mint 800 millió zlotys, 67 milliárd forintot meghaladó csomagot készít elő. Az új gázolajsegély literenként 0,52 zloty lenne, ami a meglévő 1,48 zlotys visszatérítéssel együtt 2 zlotyos támogatást jelentene. A csomag alapját részben az országnak jutó 66,6 millió eurós uniós válságkeret adja.
Szlovénia a 2025-ös aszály után 8,45 millió eurót fizet ki 3811 gazdaságnak, amelyeknél a terméskiesés meghaladta a 30 százalékot. A 2025-ben legalább 80 százalékos fagykárt szenvedő termelőknek 4,5 millió eurót, a teljes termésveszteségre további 360 ezer eurót hagytak jóvá. Csehországban a támogatási feltételeket lazították: a takarmányhiány miatt állománycsökkentésre kényszerülő állattartók bizonyos esetekben nem veszítik el automatikusan az állatlétszámhoz kötődő támogatásukat.
Brüsszel is fizet, de nincs egységes európai aszálysegély
Az Európai Bizottság júniusban több mint 56 millió eurót mozgósított az agrártartalékból a szélsőséges időjárás miatt: Portugália 30 millió, Románia 14,8 millió, Ciprus 4,6 millió, Horvátország 4,4 millió, Szlovénia 2,8 millió eurót kapott. A tagállamok az uniós összegekhez saját költségvetésükből akár 200 százalékos kiegészítést is adhatnak. Ettől külön kezelendő a nyári energia- és műtrágyaár-emelkedés miatt létrehozott 540 millió eurós uniós válságcsomag, amelyből Magyarország 16,6849 millió euróra jogosult.
Mit kér a Copa–Cogeca és a magyar érdekképviselet?
A Copa–Cogeca szerint a tagállamonként eltérő intézkedések nem elegendők. A szervezet azonnali likviditási segítséget, a KAP eszközeinek rugalmasabb használatát és erősebb uniós koordinációt kér, középtávon pedig több pénzt fordítanának vízmegtartásra, öntözésre, szárazságtűrő fajtákra és kockázatkezelésre.
Magyarországon a 2025-ös aszálykárok után már 46,5 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizettek ki, ebből 37,4 milliárd forint jutott az aszálykárt szenvedett gazdálkodóknak. A 2026-os károk esetében a kormány szeptemberre előrehozta a támogatási előlegeket, és azok maximális mértékét 70-ről 75 százalékra emelte, ami augusztus és október között mintegy 106 milliárd forintnyi korábbi kifizetést jelent 150 ezer gazdálkodónak. Az agrártárca az országos aszályhelyzet miatt általános vis maior mentességet vezet be az egységes kérelemben igényelhető agrártámogatásokra.
A szeptember 23-i Betakarítási Koordinációs Bizottság után a Magosz azt kéri, hogy a döntéshozók további összegeket csoportosítsanak át a kárenyhítési alapba, és az ország használja ki teljes mértékben a 16,7 millió eurós uniós válságkerethez engedélyezett, legfeljebb 200 százalékos nemzeti kiegészítés lehetőségét. A MOSZ szélesebb beavatkozást sürget: adók és díjak fizetésének átmeneti halasztását, célzott válságtámogatásokat, valamint a kárenyhítési és biztosítási rendszer átalakítását.
