A magyarok alig vették az állampapírt Varga Mihályék sorsdöntő kamatdöntése előtt
Egy hónapos mélypontra zuhant a lakossági állampapírok értékesítése – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményéből. Az augusztus 20-i ünnepnap miatt három naposra lerövidített 34. hét óta nem adott el olyan alacsony értékben lakossági állampapírokat az ÁKK, mint a múlt héten.
Szeptember harmadik és egyben az év 38. hetében mindössze 35,34 milliárd forint ellenében vették a háztartások a lakossági államkötvényeket. A megelőző heteken időben visszafelé haladva összesen 38,75 milliárd forintért, 48,21 milliárd forintért, 59,71 milliárd forintért, illetve az említett csonkahéten 24,47 milliárd forintért halmozták fel a lakossági papírokat.
A múlt héten is a Fix Magyar Állampapír fogyott a legjobban, 18,56 milliárd forint értékben, ami azonban csaknem 2 milliárd forinttal múlja alul a papír megelőző heti eladásait. A második legnépszerűbb kötvénytípusért, a Magyar Állampapír Pluszért (MÁP Plusz) 7,37 milliárd forintot adtak ki a befektetők, ami majd egy milliárd forintos visszaesés heti bázison, s ráadásul komolyan veszélyezteti a MÁP Plusz második helyét a dobogón, hiszen Kincstári Takarékjegyből (KTJ) ugyanakkor majdnem ugyanannyiért vásároltak be a magánszemélyek, mint egy hete. A 7,31 milliárdos forgalom csupán 130 millió forintos csökkenést mutat.
Figyelemre méltó, hogy az öt éves futamidejű MÁP Plusz népszerűsége messze nagyobb mértékben erodálódott, mint – a sorozattól függően – 1 vagy 2 éves takarékjegyeké.
A futottak még kategóriában is nagy volt a relatív lemorzsolódás: a Bónusz Magyar Állampapír értékesítése 2,14 milliárdról 1,56 milliárd forintra, míg a Prémium Magyar Állampapíré 100 millióról 80 millió forintra mérséklődött. A Prémium Magyar Állampapír kamatozása az előző évi éves átlagos inflációhoz igazodik – plusz a sorozathoz tartozó kamatprémium –, tehát jövőre előreláthatólag jóval alacsonyabb kamatokkal kell megelégedniük a PMÁP vásárlóinak. Egyedül a nyomdai Magyar Állampapír Plusz mutatott növekedést, ebből 460 millió forintnyi jutott el a háztartásokhoz, 110 millióval több, mint a 37. héten.
A fenti havi értékesítési számok dacára az idei heti értékesítések átlaga egy hete még mindig 86 milliárd forint volt, amit nyilvánvalóan az év első fele húzott fel. Az MNB keddi kamatdöntő ülése sem pörgette fel az ÁKK lakossági értékesítését, hiszen ahogy az idén már láthattuk, a kamatcsökkentések szinte automatikusan csapódnak le az állampapírok kamatozásában is. Az elemzők a nemzetközi helyzetre tekintettel nem várnak kamatvágást a mai ülésen a csökkenő hazai infláció ellenére.
A lakossági állampapírok kamatai az elmúlt hónapokban több lépcsőben csökkentek: a FixMÁP kamatozása például a korábbi 7 százalékról előbb 6,5, majd 6, végül 5,5 százalékra mérséklődött.
A money.hu adatai szerint eközben hosszú idő után az infláció mérséklődésével újra olyan helyzet alakult ki, amikor egyszerű lekötött bankbetéttel is az áremelkedés ütemét meghaladó hozam érhető el. Miközben ugyanis augusztusban mindössze 1,3 százalékos volt az éves infláció, több egyéves betéti ajánlat 3,2–5,5 százalékos éves kamatot kínál. Adózás után ez akár 1–2,6 százalék körüli infláció feletti hozamot is jelenthet. Ez persze még mindig nem éri el a Kincstári Takarékjegy 4,5-5 százalékos kamatát, amely ráadásul szja-mentes. A jövőben azonban fokozódhat a verseny.
A magyar háztartások közel 22 ezer milliárd forintot tartanak készpénzben vagy folyószámlán, ami semmifajta hozamot nem termel.
