Fájdalmas tél vár Európára, ismét elszálltak az áramárak
Európa a 2022-es energiaválság óta nem látott áramárakkal fordul rá a télre. A januári német nagykereskedelmi áram ára már 180 euró fölé emelkedett megawattóránként, ami több mint 60 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A drágulást elsősorban a földgáz árának megugrása hajtja, a közel-keleti háború és az európai energiatermelés kiesései pedig tovább növelik a nyomást.
A tagállamok csak nehezen töltik vissza gáztárolóikat a szállítmányokért fokozódó nemzetközi verseny miatt. A helyzetet tovább nehezítette az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása, amely elvágta a katari szállításokat is, ugyanis Európa az orosz vezetékes gázt többek közt az öböl menti országokból érkező LNG-re cserélte le.
Akár további 50 százalékos áremelkedés is jöhet
Ulf Ek, a Northlander Commodity Advisors befektetési igazgatója szerint a hideg tél és tartós közel-keleti ellátási problémák következményeként a nagykereskedelmi ár akár további 50 százalékkal is nőhet. Ebben az esetben a gáz és a szén is tovább drágulhat, így a legkedvezőbb forgatókönyvhöz enyhe, szeles és napos időre lenne szükség, amely visszafogná a fosszilis erőművek iránti igényt.
Elemzők igyekeznek megnyugtatni, hogy a nagykereskedelmi drágulás nem jelenik meg azonnal teljes egészében a lakossági számlákban, mert a szolgáltatók az áram egy részét előre vásárolják meg. Ugyanakkor ennek némileg ellentmond, hogy Nagy-Britanniában januárban akár 25 százalékkal is emelkedhetnek a háztartások energiaköltségei, míg Norvégiában állami támogatásokkal igyekeznek fékezni a drágulást. A magasabb energiaárak a vállalatok költségeit és az inflációt is növelhetik, ráadásul a befektetők további kamatemelésekre számítanak.
Felkészültebb, de sérülékenyebb Európa
Európa ugyan felkészültebb, mint 2022-ben, amikor az orosz vezetékes szállítások kiesése 1000 euró fölé lökte a megawattóránkénti áramárat. Azóta új LNG-importkapacitások épültek, csökkent a gázfogyasztás és több beszállító jelent meg, ezért a hiány kialakulásának veszélye is kisebb. Ugyanakkor az európai villamosenergia-rendszert idén más problémák is terhelik. Az aszályos nyár miatti vízhozam-kiesés és a sztrájkok visszafogták a francia atomerőművek termelését, a vízerőművi készletek pedig kifejezetten alacsonyak.
Ezt ellensúlyozta valamelyest a megújulóenergia-kapacitások jelentős növelése. Caspian Conran, a Baringa közgazdásza kiszámolta, hogy a 2021 óta telepített naperőművek nélkül az idei nyári nagykereskedelmi áramár átlagosan 30 százalékkal magasabb lett volna. Így az elemző arra jutott, hogy a megújulók terjedése mérsékli a fosszilis energiahordozók drágulásának hatását. Télen azonban a napenergia termelése jelentősen visszaesik, különösen Észak-Európában. Ilyenkor nagyobb szerep jut a szélerőműveknek, ám egy hideg, szélcsendes időszak éppen a fogyasztás megugrásakor okozhat termeléskiesést.
A megújulók egyelőre nem ellensúlyozzák a gázfüggőséget
Florence Schmit, a Rabobank vezető energiastratégája rámutatott: a megújuló kapacitások növekedése egyelőre nem elegendő Európa jelentős gázfüggőségének ellensúlyozására. Conran ezért fájdalmas és nehéz télre számít, amely érezhetően megemelheti az energiaszámlákat, a 2022-es energiaválsághoz hasonló ársokkot azonban jelenleg nem vár.
A gázerőművek továbbra is fontosak a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában. Németország új gázerőművek építésére indított pályázatot, Nagy-Britannia pedig a további hagyományos erőművi kapacitások bővítését mérlegeli. A magasabb árak az áramtermelők bevételeit is növelik, ennek megfelelően a Jefferies arról tájékoztatott, hogy az RWE, az Engie és az EDP Renewables jövő évi eredménye akár 10 százalékkal is meghaladhatja a jelenlegi várakozásokat.
