Oroszország kiberhatalma megrendülhet az MI-versenyben
Oroszország továbbra is a világ egyik legveszélyesebb kiberhatalma: állami hátterű csoportjai folyamatosan támadják Ukrajnát és a NATO tagországait, komoly hírszerzési tapasztalattal rendelkeznek, és többször bizonyították, hogy képesek nyugati kormányok, vállalatok és kritikus infrastruktúrák rendszereibe bejutni. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése azonban olyan versenyt indított el, amelyben Moszkva már nem diktálja a tempót.
A Microsoft 2025-ös digitális védelmi jelentése szerint az orosz állami szereplők továbbra is Ukrajnát tekintik első számú célpontjuknak, de kiszélesítették a NATO-tagállamok elleni műveleteiket is. Egyre gyakrabban kisebb cégek rendszereibe jutnak be, hogy azokon keresztül érjenek el értékesebb célpontokat. Az orosz állami csoportok emellett kevesebb saját fejlesztésű támadóeszközt használnak, és gyakrabban nyúlnak kész kártevőkhöz, bűnözői infrastruktúrához vagy külső kapacitásokhoz.
A Stanford Egyetem 2026-os AI Indexe szerint 2025-ben amerikai fejlesztők 59, kínaiak 35 jelentős AI-modellt készítettek. A legjobb rendszerek versenye gyakorlatilag amerikai–kínai párharccá vált. Az Egyesült Államokban több mint 5400 adatközpont működik, és csak 2025-ben 285,9 milliárd dollárnyi magántőke áramlott az amerikai mesterségesintelligencia-iparba.
Moszkva egyik legnagyobb gyenge pontja a hardver. Az orosz Sberbank kínai gyártású chipekkel szeretné továbbfejleszteni saját GigaChat modelljét, mert a nyugati szankciók korlátozzák a hozzáférést a legfejlettebb processzorokhoz. German Gref, a Sberbank vezérigazgatója nyíltan beszélt arról, hogy a bank kínai félvezetőket szeretne használni, ám ezekért már a kínai technológiai óriások is versenyeznek.
Az Anthropic friss jelentése alapján Oroszországhoz köthető műveleteket azonosítottak, amelyekben a Claude mesterséges intelligenciáját adathalászathoz, kártevők módosításához és a védelem kijátszásához használták. Az egyik kampány módszerei a Midnight Blizzard nevű orosz hackercsoporthoz kapcsolódó korábbi műveletekkel mutattak egyezést, és ukrán célpontokat is érintettek.
A Google kiberbiztonsági kutatói májusban először azonosítottak olyan, korábban ismeretlen sérülékenységre épülő támadást, amelynek kidolgozásában AI is szerepet játszhatott. Az Anthropic tesztjeiben egy modell ellenőrzött körülmények között önállóan talált működő módszert egy Firefoxban lévő biztonsági rés kihasználására. Egy másik, kínai állami hátterű kampányban az AI a műveletek 80–90 százalékát már önállóan végezte el.
A CSIS elemzése szerint az orosz hadsereg gyorsan fejlődik a szűk, konkrét katonai feladatokra tervezett mesterséges intelligencia alkalmazásában. Orosz drónokban olyan rendszereket azonosítottak, amelyek gépi látással képesek navigálni és célokat felismerni akkor is, amikor az elektronikai hadviselés miatt megszakad a kapcsolat az operátorral. A vizsgált V2U drónokban Nvidia Jetson Orin számítási egységet is találtak.
Az ukrán tapasztalatok szerint az autonóm navigációval felszerelt drónoknál bizonyos feladatokban a találati sikeresség a korábbi 10–20 százalékról akár 70–80 százalékra is emelkedhet. Kevesebb drónnal lehet ugyanazt a célt elérni, miközben az operátor képzettsége és a folyamatos rádiókapcsolat is kevésbé kritikus.
Oroszország ma még nem vesztette el a kiberháborút, és az ukrajnai fronton is bizonyítja, hogy képes gyorsan alkalmazkodni. A veszély Moszkva számára inkább az, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyorsan fejlődik, hogy idővel sokkal nehezebb lesz behozni a lemaradást a nyugati technológiával szemben.
