Brüsszel 2600 milliárdos piacot forgatna fel, kiadták a jelszót: „Vásárolj európait”
Alapjaiban írná át az uniós közbeszerzések szabályait az Európai Bizottság szeptember 9-én bemutatott javaslata. A „Vásárolj európait” szlogen mögött az elsődleges cél az olcsó kínai konkurencia visszaszorítása és az EU stratégiai függőségének csökkentése. Brüsszel az évi mintegy 2600 milliárd eurós közbeszerzési piacot az európai ipar megerősítésére is felhasználná.
Gigantikus összegek mozognak a közbeszerzési piacon
Az EU több mint 250 ezer közintézménye évente több mint 2600 milliárd eurót, az uniós GDP mintegy 15 százalékát költi közbeszerzéseken keresztül. Ennek nagyjából a negyede, évi mintegy 600 milliárd euró tartozik közvetlenül az uniós közbeszerzési szabályok hatálya alá.
Vége lehet az ár uralmának
A változás egyik legfontosabb eleme, hogy Brüsszel csökkentené az ár szerepét a közbeszerzéseknél. Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnöke szerint az új szabályozás „véget vetne az árkritérium dominanciájának”, amely a gyakorlatban gyakran az olcsó kínai termékeknek kedvez. A javaslat előírná, hogy a pályázatok elbírálásánál legalább 30 százalékos súlyt kapjanak a minőségi szempontok, a jelentős élőmunkát igénylő szerződéseknél pedig ez az arány 50 százalék lenne.
Kína van a célkeresztben
A „Vásárolj európait” politika mögött egyre nyíltabban jelenik meg az EU és Kína gazdasági versenye. Brüsszel szerint az európai közbeszerzési piac rendkívül nyitott, miközben az uniós vállalatok nem férnek hozzá megrendelésekhez egyes harmadik országokban. Az új rendelet ezért a kölcsönösség elvét is megerősítené: ha egy ország nem nyitja meg megfelelően saját közbeszerzési piacát az európai cégek előtt, az onnan érkező ajánlatokat bizonyos esetekben ki lehetne zárni az uniós tenderekből.
Az európai védelemnek ára is lehet
Ha az ár kevésbé meghatározó, a közbeszerzések drágábbá válhatnak. Az európai preferencia és a nehezebben számszerűsíthető értékelési szempontok nemcsak a költségek elszaladásának, hanem a favoritizmusnak is nagyobb teret adhatnak. Ez különösen érzékeny kérdés a kisebb és kevésbé tehetős uniós gazdaságok számára: ha egy magyar vagy szlovák közintézmény az olcsóbb ázsiai ajánlat helyett egy drágább európai terméket választ, a többletköltséget a saját költségvetéséből kell előteremtenie.
A Bizottság javaslatáról az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is meg kell állapodnia, így a szabályok a következő évek tárgyalásai során még változhatnak. A tervek alapján az új rendszer 2030-ban indulhat el.
