Zárt ajtók mögött faggatta a BYD-ról Szijjártó Pétert a Nemzetbiztonsági Bizottság
Csaknem három órán keresztül hallgatta meg hétfőn zárt ülésen az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága Szijjártó Pétert, aki jelenleg a BYD külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetői pozícióját tölti be. A volt külgazdasági és külügyminisztert hivatalosan azért idézték be, mert a kínai autógyártó szegedi beruházása kapcsán az Orbán-kormány mintegy 70 milliárd forintnyi állami támogatást ítélt oda különböző infrastrukturális fejlesztésekhez.
A bizottság fideszes tagjai szerint nincs nemzetbiztonsági kockázat
A meghallgatás után Horváth László, a bizottság fideszes tagja újságíróknak azt mondta: nem merült fel olyan információ, amely arra utalna, hogy Szijjártó Péter BYD-nál betöltött foglalkoztatása bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Magyarország számára. Hangsúlyozta, hogy ha nincs nemzetbiztonsági kockázat, akkor az eddigi történések megalapozatlan politikai akciónak tekinthetők, amelyek indulat- és hangulatkeltésre, valamint személyes lejáratásra irányulnak.
Hegedűs Barbara, a bizottság másik fideszes tagja közölte, hogy ez volt a harmadik olyan bizottsági ülés, ahol ez a kérdés előkerült, és nem lehetett nemzetbiztonsági kockázatra utaló jelet látni.
Ellenzéki észrevétel a kormánytagok vállalati hátteréről
Az ülést követően egy ellenzéki képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen érdekesnek tartja a kormány részéről ezt az ügyet nehezményezni, miközben több kormánytag is nemzetközi vállalati szférából érkezett, illetve olyan kormánytag is van, akinek korábbi munkahelye révén a mai napig komoly érdekeltsége van, mivel részvényeket birtokol a cégnél. Hozzátette: ráadásul ez a vállalat egy magyar cég versenytársa, és ha valami összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, akkor ez az.
Szijjártó Péter: a szegedi BYD-beruházás egész Magyarország sikere
Az ülés előtt Szijjártó Péter kifejtette, hogy készséggel jelent meg, mert tiszteli a parlament intézményét, és 24 éven át volt képviselő. Hozzátette, örömöt is érez, hiszen az elmúlt kormányzati évek legsikeresebb területe a beruházásösztönzés volt: 12 év alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, ez 23 500 milliárd forintot jelent és 187 ezer új munkahelyet Magyarországnak.
Szijjártó Péter szerint a BYD szegedi gyárépítése egész Magyarország számára nagy siker, ezért óriási verseny zajlott Európában, több ország, köztük nyugat-európaiak is meg akarták szerezni. Kiemelte, hogy a szegedi gyárépítéshez javasolt és adott kormányzati támogatások bőven az ilyenkor szokásos támogatások keretén belül maradtak.
Három súlyos félreértés
A volt tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban súlyos félreértések történtek, amelyeknek a média mindig teret is adott. Ezért kérte, hogy most reagálhasson ezekre a hamis információkra. Elmondása szerint három súlyos félreértést azonosított, és ezt a bizottság tagjai felé is jelezni fogja, amennyiben erre igény van.
Elsőként arról beszélt, hogy az adott kormányzati támogatás intenzitása abszolút szokásos mértékű, és alatta marad több más, hasonló autóipari projekt pénzügyi támogatásának. A Szegedre javasolt infrastrukturális fejlesztések kapcsán kiemelte, hogy a kormány ugyanígy járt el Győrött, Debrecenben, Miskolcon vagy Tatabányán, és jelezte, hogy a Szegedre vitt infrastrukturális fejlesztések értéke körülbelül a fele annak, amit Debrecenben költöttek el erre a célra.
A harmadik félreértés a vendégmunkásokra vonatkozik. Ennek kapcsán elmondta: a Fidesz szigorú szabályozást alkotott meg, ennek része volt a csoportos keretengedély. Ezt azért hozták létre, hogy a speciális, világszínvonalú technológiát használó gyáraknál a felépítés minél előbb megtörténhessen, és az ebben résztvevő vendégmunkások minél előbb el tudják hagyni az országot. Állítása szerint így volt és van ez Szegeden is. Szijjártó Péter szerint ezek azok a félreértések, amelyeket mindenképpen tisztázni kellett.
