Egymillió munkavállalót érint a vállalati egészségbiztosítás, 2026-ra 50 milliárdos díjbevétel várható
Már több mint egymillió munkavállalóra terjed ki a vállalati egészségbiztosítás, amelynek díjbevétele 2026-ra várhatóan meghaladja az 50 milliárd forintot. A szegmens kétszámjegyű növekedése mellett a magánegészségügy drágulása és a szolgáltatások fokozott igénybevétele miatt a cégek akár 20 százalékot meghaladó díjemeléssel is szembesülhetnek. Az egészségbiztosítás egyre inkább alapvető munkáltatói juttatássá válik.
Tudatosabb használat, magasabb költségek
A vállalati egészségbiztosítás az elmúlt években nemcsak elterjedtebbé, hanem tudatosabban használt juttatássá is vált. A munkavállalók megtanulták használni a szolgáltatásokat, az online időpontfoglalás különösen népszerűvé vált, és sokan saját szervezésben mennek el orvoshoz, majd a számlát utólag számoltatják el a biztosítás terhére.
A COVID-járvány óta a mentális támogatás iránt is nagyobb az igény, az egészségbiztosítások egyre gyakrabban tartalmaznak pszichológiai vagy pszichiátriai ellátást. A prevenciós szűrések esetében is átalakult a gyakorlat: a beépített szűréseket kevesen veszik igénybe, ezért egyre divatosabb trend a telephelyre kitelepült szűrés, amellyel lényegesen jobb részvételi arány érhető el. Meglepő módon nem feltétlenül az idősebb munkavállalók érdeklődnek leginkább a prevenció iránt: azoknál az ügyfeleknél, ahol az átlagéletkor 30 év körül vagy az alatt van, a legnagyobb arányban veszik igénybe a prevenciós szűréseket.
A megfelelő konstrukció kiválasztása kulcskérdés
A vállalatok számára az egyik legnagyobb kihívás ma már nem az egészségbiztosítás bevezetése, hanem a megfelelő konstrukció kiválasztása és a költségek kontrollálása. A cafeteria-juttatások között az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások számítanak a legnépszerűbbeknek, a nagyvállalatok és multinacionális cégek gyakorlatilag teljes köre rendelkezik legalább alapfokú corporate egészségbiztosítással, és a kis- és középvállalatok körében is folyamatosan nő a lefedettség.
Gyakori hiba, hogy egy vállalat egyszerűen azok közül a biztosítók közül választ, amelyek maguktól megkeresik, így nem elég széles körből választanak. A megfelelő döntéshez az ajánlatokat szakmai szempontból is össze kell tudni hasonlítani, és az információk mögé is látni kell. Ez különösen fontos akkor, amikor egy biztosító a szolgáltatói hálózat nagyságával érvel, mivel egy több száz partnerből álló lista önmagában nem garantálja, hogy a munkavállaló minden szükséges ellátást könnyen igénybe vehet.
Díjemelés helyett tudatosabb konstrukció
Az évfordulós időszakban a vállalatoknak érdemes megvizsgálniuk, hogy a meglévő csomag valóban megfelel-e a dolgozói igényeknek, és milyen áron biztosítja ugyanazokat a szolgáltatásokat. A díjemelkedés mérséklésének egyik eszköze lehet a túlhasznált szolgáltatások ésszerű korlátozása, mérsékelt munkavállalói önrész bevezetése, illetve a piaci szereplők rendszeres versenyeztetése.
A következő időszak egyik fontos trendje a fekvőbeteg-ellátások fejlődése lehet. Az alapcsomagok ma már sok esetben megfelelő szolgáltatást biztosítanak, a prémium kategóriát inkább az ellátás gyorsasága és körülményei különböztetik meg. Egyre inkább megjelenhetnek a nyugat-európai kezelésekre is kiterjedő konstrukciók. A mentális támogatás szintén egyre gyakoribb része a csomagoknak, miközben a műtéti limitek felülvizsgálata is szükségessé válhat, mivel a magánegészségügyi műtétek árának jelentős emelkedése miatt egy 300-500 ezer forintos limit már nem feltétlenül fedezi egy 900 ezer forintos beavatkozás teljes költségét.
Az egészségbiztosítás versenyfeltétellé válik
A nemzetközi tapasztalatok alapján Magyarország is abba az irányba halad, hogy az egészségbiztosítás egyre több munkahelyen alapvető juttatássá váljon. A cél, hogy a munkavállaló betegség esetén időben vissza tudjon térni a munkába, hamarabb meggyógyuljon, és kevesebb napot töltsön táppénzen. A cégek számára ezért egyre kevésbé kérdés, hogy érdemes-e egészségbiztosítást kínálniuk: évekig versenyelőnynek számított, ha egy munkahelyen volt ilyen juttatás, mára viszont versenyhátrány lehet, ha nincs.
A juttatás azonban csak akkor éri el a célját, ha a munkavállalók tudnak is róla. Különösen a vidéki telephelyeken és a fizikai munkakörökben fordulhat elő, hogy a dolgozók nem ismerik pontosan a számukra elérhető szolgáltatásokat. Egy optimálisan kialakított csomag sem több kidobott pénznél, ha arról a dolgozók fele nem is tud, ezért az egészségbiztosításhoz kapcsolódó tájékoztatásnak jelentős szerepe lehet a munkavállalói elkötelezettség növelésében és a munkaerő megtartásában.
