Energiaválság Romániában és Magyarországon
2026. július 29-én a román Nuclearelectrica bejelentette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt kénytelen leállítani a cernavodai atomerőmű második reaktorát. Ezzel Románia egyetlen atomerőműve teljesen kizárja önmagát az energiahálóból, ami egyedülálló esemény a múltban, hiszen legutóbb 2003-ban történt hasonló intézkedés.
A vízhiány, amely a Duna csökkenő vízhozamához köthető, több mint 20%-os kiesést jelent az ország villamosenergia-termelésében. Járdi Roland tudósítása alapján, a román kormányfő, Ilie Bolajan, sürgette a lakosságot, hogy a csúcsidőszakokban, különösen este 20 és 23 óra között, csökkentsék energiafogyasztásukat.
Magyarország reagál a körülményekre
Magyarország sem mentes a helyzet következményeitől. Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy a paksi atomerőmű blokkjainak teljesítményét is csökkenteni kell a Duna vízszintje miatt. Az 1-es blokk 500 megawattjából július 27-én 254 megawattot, a 2-es blokk teljesítményét július 28-án 237 megawattal csökkentették, míg a 3-as blokk teljes leállítása is bekövetkezett. Az energiaszolgáltató MVM hangsúlyozta, hogy a jelenlegi csökkentések üzemeltetési okokból történnek, nem biztonsági kockázatok miatt.
Paks jövője és a Duna vízállása
Aszódi Attila, a Paks II. projekt korábbi kormánybiztosa kifejtette, hogy a Duna vízhozamának csökkenése hosszú távú problémát jelenthet az üzemeltetés szempontjából. Jelenleg a vízhozam 800 liter/másodperc alatt van, amely nem elegendő a blokkok folyamatos működéséhez. A víz szintje a múlt év rekord alatti szintjéhez képest is tovább csökkent, és ha a trend folytatódik, további leállítások is várhatóak.
Energiakérdések a régióban
A Duna vízszintje nemcsak Romániát, hanem Bulgáriát is érinti, ahol a Kozloduj atomerőmű blokkjainak leállítása is szóba került. Iva Petrova bolgár energiaügyi miniszter figyelmeztetett, hogy a Duna alacsony vízállása negatív hatással van a közlekedési és hőtermelő erőművek működésére is. Ahelyett, hogy a helyzet javulna, a vízszint további csökkenése várható, amely aláássa a regionális energiabiztonságot.
A jövőbeli energiapolitikai intézkedések megkövetelik, hogy a kormányok és a fogyasztók egyaránt alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez. Az energiafogyasztási szokások átalakítása kulcsszerepet játszik a fenntarthatóság elérésében a következő hónapokban.
