Rekorderős El Nino tombol a világban – de miért nem érkezik meg az eső Magyarországra?
Történelmi erősségűre fokozódott az El Nino, amely már most súlyos időjárási szélsőségeket okoz világszerte. Magyarországon közben az elmúlt 125 év legszárazabb nyara után az ősz sem hozott érdemi csapadékot, a földek kiszáradtak, a gazdák pedig egyre nehezebben tudják elvégezni a vetést.
A japán meteorológiai szolgálat pénteken közzétett adatai szerint szeptemberben a Csendes-óceán trópusi térségében a tengerfelszín hőmérséklete 4 Celsius-fokkal haladta meg a megszokott értéket, ami az 1949-ben kezdődött adatsor legmagasabb értéke, és meghaladja az 1997 decemberében felállított rekordot is. Az előrejelzések szerint a jelenség az északi félteke telén is fennmarad, hatásai pedig akár 2027 tavaszáig elhúzódhatnak. Indiában több mint egy évtizede nem tapasztalt gyenge monszun sújtja a mezőgazdaságot, Indonéziában kiterjedt erdőtüzek alakultak ki, Brazíliában pedig a cukor- és kávétermelést fenyegetik az időjárási szélsőségek.
A magyarországi szárazság okai
A magyarországi csapadékhiány hátterében elsősorban az áll, hogy az Európa feletti légköri áramlási rendszerek tartósan akadályozták a csapadékot szállító légtömegek érkezését. A HungaroMet szeptember 24-én közzétett elemzése két meghatározó tényezőt emelt ki: a nyugatias szelek övének északabbra tolódását, ami miatt a nedves, óceáni eredetű légtömegek jelentős része elkerülte Közép-Európát, valamint a tartósan fennmaradó magas légnyomású rendszerek, az úgynevezett blokkoló anticiklonok kialakulását, amelyek akadályozzák a csapadékot hozó ciklonok megszokott mozgását.
A helyzetet súlyosbította a rendkívüli meleg: a melegebb levegő több vízgőzt képes magában tartani, miközben a magas hőmérséklet fokozza a talajok és a növényzet párologtatását. A folyamat önmagát is erősítheti, mivel a kiszáradó talajból kevesebb víz párolog el, így a napsugárzás energiájának nagyobb része a levegő felmelegítésére fordítódik. Az elemzés szerint Magyarországon 2026 nyara 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt.
Van köze ehhez az El Ninonak?
Az El Nino idején a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén szokatlanul felmelegszik a tengervíz, ami módosítja a légnyomás eloszlását, a trópusi csapadékképződést és a nagytérségű légáramlásokat. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ szerint az erős El Nino hatással lehet az észak-atlanti és az európai légköri cirkulációra is. Európa időjárását azonban az Atlanti-óceán hőmérséklete, az észak-atlanti légnyomási rendszerek, a futóáramlások és több más tényező együttesen alakítja, emiatt az El Nino nem jelent automatikusan szárazságot Magyarországon. A jelenlegi magyarországi aszályt ezért nem lehet közvetlenül az El Nino számlájára írni.
Már 180 milliméter csapadék is hiányozhat a magyar földekről
A HungaroMet október 8-i jelentése szerint az elmúlt három hónapban az ország nagy részén mindössze 10–30 milliméter csapadék hullott, ami 120–180 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól. A talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet mindössze 10–25 százalékát éri el. A száraz, kemény talaj megnehezíti a művelést, növeli az üzemanyag-felhasználást és a gépek igénybevételét. A már elvetett repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok keléséhez is sürgősen csapadékra lenne szükség, a vetés késése pedig a 2027-es terméskilátásokat is ronthatja.
Mikor érkezhet végre az eső?
A HungaroMet október 8-i prognózisa szerint a hét végén több hullámban érkezhet csapadék: szombat délutántól vasárnapig sokfelé várható eső és zápor, főként a keleti országrészben akár 10 millimétert meghaladó mennyiséggel. Ez javíthatja a felső talajréteg nedvességviszonyait, és megkönnyítheti az őszi mezőgazdasági munkákat, a több hónap alatt felhalmozódott, helyenként 180 milliméteres csapadékhiány pótlására azonban messze nem elegendő. Az előrejelzés szerint a jövő héten ismét szárazabb időjárás következhet.
