Kármán András a veszprémi Lovassy László Gimnázium rangsoros előrelépéséről írt, de a bejegyzés másról is szól
Szombaton Kármán András közösségi oldalán az oktatás került a középpontba, miután egykori iskolája, a veszprémi Lovassy László Gimnázium a harmadik helyre lépett előre egy friss középiskolai rangsorban. A bejegyzés nem szakpolitikai állásfoglalás volt, hanem személyes visszaemlékezés az iskolaévekre.
„Gratulálok Lovassy!” – kezdte bejegyzését Kármán András, aki nemcsak az iskola mostani teljesítményét méltatta, hanem azt is felidézte, milyen útravalót kapott egykori tanáraitól. A veszprémi gimnázium az ötödik helyről a harmadikra lépett előre a HVG középiskolai rangsorában; a lista történetében először került vidéki gimnázium a dobogóra.
Kármán András számára az eredmény személyes jelentőséggel is bír. Mint írta, nemrég tartották a 35 éves érettségi találkozójukat, ahol ismét szembesült azzal, milyen sokféle sikeres életpályát jártak be egykori osztálytársai: akadtak közöttük elismert tanárok, kutatók, egyetemi oktatók, nagyvállalati vezetők és sikeres vállalkozók is.
Kármán szerint a Lovassy titka már akkor sem pusztán a jó tanulmányi eredményekben rejlett. A diákokat arra ösztönözték, hogy versenyeken induljanak, többletmunkát vállaljanak, és akár két-három nyelvvizsgával a zsebükben érettségizzenek. „Annak idején középiskolásként még nem tudtuk, hogy miért olyan fontos a tanulásba annyi extra erőfeszítést tenni” – idézte fel.
A tanárok azonban nemcsak a teljesítményre helyeztek hangsúlyt, hanem arra is, hogy empatikus, együttműködő embereket neveljenek. És persze a biciklitúrák, a focizások és a bulik sem maradtak el. Kármán úgy fogalmazott, hogy az ott szerzett élmények és az iskola értékrendje egész életére meghatározta a gondolkodását.
A rangsorok megítélése korántsem egyértelmű
A gimnáziumi rangsorok megítélése korántsem egyértelmű. A HVG listájának módszertanát több oktatási szakember is bírálta már korábban. Varga Péter, a Lauder Javne Iskola oktatási főigazgató-helyettese a Válasz Online-on 2025-ben megjelent írásában arra figyelmeztetett, hogy a rangsor nem tartott lépést az oktatási rendszer változásaival, és például a külföldi egyetemi felvételiket és az előrehozott érettségiket sem veszi megfelelően figyelembe.
Radó Péter oktatáskutató korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen listák az objektivitás látszatát kelthetik, miközben az iskolák minőségének számos fontos szempontját nem képesek mérni.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban szintén többször is bírálta a gimnáziumi rangsorokat, köztük a HVG listáját. A Lakmusznak 2025 februárjában úgy nyilatkozott, hogy értelmetlen az iskolák rangsorolása, mert néhány mérhető mutató alapján nem lehet megítélni egy intézmény valódi értékét. Szerinte a szülőknek elsősorban gyermekük érdeklődését és szükségleteit kellene figyelembe venniük, a ranglisták helyett pedig átfogó intézményi értékelésekre lenne szükség.
A kritikusok szerint az eredményes pedagógiai munka és a jó képességű, kedvező családi hátterű diákok kiválasztásából fakadó előny sem feltétlenül különíthető el a rangsorokban, vagyis a dobogós helyezés komoly elismerés, de önmagában nem mond el mindent egy iskola valódi értékéről.
Kármán András bejegyzése is rávilágít erre a különbségre: nem elsősorban az érettségi eredményeket vagy a felvételi pontszámokat emelte ki, hanem azokat a közösségi élményeket, emberi kapcsolatokat és értékeket, amelyek évtizedekkel később is meghatározzák az egykori tanulók életét. A bejegyzésben gratulált a mai diákoknak és tanároknak, hangsúlyozva, hogy a Lovassy továbbra is képes megőrizni kiemelkedő színvonalát. A gimnázium igazgatója kommentben köszönte meg az elismerést.
