Lengyel alkotmányos válság: Tusk kormányának megbuktatására készülnek

által Mate
Lengyel alkotmányos válság: Tusk kormányának megbuktatására készülnek

Tovább mélyül a lengyelországi alkotmányos válság: már Tusk kormányát is megbuktatnák

A lengyelországi alkotmánybíróságnál pénteken történtek után szombaton tovább mélyült a lengyelországi politikai válság. A Donald Tusk miniszterelnök és Karol Nawrocki államfő közötti konfliktus odáig fajult, hogy már a kormány leváltását kezdeményezték. Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kormány ellen, és egy átmeneti kabinet felállítását javasolja.

Morawiecki, a Rozwój Plus parlamenti csoport vezetője Marek Jureket, a szejm korábbi elnökét nevezte meg lehetséges miniszterelnökként. Elképzelése szerint az új kormány a politikai helyzet rendezéséért és a 2027-es parlamenti választások lebonyolításáért felelne. A volt kormányfő szerint az alkotmánybíróság működésének átalakítására szükség van, de ezt nem végezhetik el azok, akiket a pénteki eseményekért felelősnek tart.

Az államfő rendkívüli egyeztetést hívott össze, Tusk távol maradt

Az államfő előzőleg megszakította szenegáli látogatását, és visszatért Varsóba, ahol személyesen is megjelent az alkotmánybíróság épületénél. A politikai válság rendezése érdekében később Nawrocki szombatra rendkívüli egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit. Az elnök kifejtette: péntek este megsértették Lengyelország alkotmányos rendjét, és erőszakkal vették át az egyik legfontosabb állami intézmény irányítását. Egyúttal követelte, hogy a kormány által az épülethez vezényelt rendvédelmi erők távozzanak, és állítsák helyre a törvényes működést. Közölte azt is, hogy Zbigniew Kapiński, a legfelsőbb bíróság első elnöke szintén törvénytelennek tartja az alkotmánybíróság vezetésének leváltását.

A szombati konzultációkon a kormánykoalíció és az ellenzék több képviselője is részt vett, Donald Tusk azonban távol maradt. A miniszterelnök ehelyett rendkívüli televíziós beszédre készül; a kormányszóvivő bejelentése szerint Tusk szombaton este nyolc órakor fordul a lengyel nemzethez.

Két nagykövet lemondott, Washington az eszkaláció veszélyére figyelmeztet

A pénteki események miatt két magas rangú lengyel diplomata is távozott posztjáról. Jakub Kumoch, Lengyelország kínai nagykövete és Paweł Soloch, az ország romániai nagykövete egyaránt lemondott. Mindketten Andrzej Duda korábbi köztársasági elnök közvetlen munkatársai voltak. Soloch korábban a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette, Kumoch pedig az elnöki hivatalban töltött be vezető tisztséget.

A lengyelországi eseményekre reagálva az Egyesült Államok varsói nagykövete, Tom Rose önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket, és figyelmeztetett a további eszkaláció veszélyeire. Hangsúlyozta, hogy Washington számára kiemelten fontos Lengyelország stabilitása és demokratikus intézményeinek működése.

Évek óta parázs vita folyik az alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséről

A konfliktust az robbantotta ki, hogy pénteken Anna Korwin-Piotrowska alkotmánybíró felfüggesztette Bogdan Święczkowskit, a testület elnökét, és átvette az intézmény irányítását. A döntést Święczkowski, Nawrocki és az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) törvénytelennek tartja.

A kormány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy Święczkowski akadályozta a parlament által megválasztott alkotmánybírák hivatalba lépését. Tusk szerint a jogállamiság helyreállításához elengedhetetlen a testület működésének rendezése.

A pénteki események során rohamrendőröket vezényeltek az alkotmánybíróság épületéhez, ahol több száz tüntető gyűlt össze. A rendőrség három embert őrizetbe vett a biztonsági kordonnál történt összecsapások után. Az intézmény vezetését átvevő Korwin-Piotrowska november 3-ára összehívta az alkotmánybírák közgyűlését, ám a tanácskozás jogszerűségét ugyanakkor már most vitatják azok, akik nem ismerik el a bíró intézkedéseit.

Lengyelországban évek óta tart a vita a kormány és az ellenzék között arról, hogy jogszerűen nevezték-e ki az alkotmánybírák egy részét, és kik jogosultak dönteni a testület működéséről. A jelenlegi kormány a PiS 2015 és 2023 közötti intézkedéseinek visszafordítására hivatkozik, az ellenzék viszont azzal vádolja Tuskot, hogy politikai ellenőrzés alá akarja vonni az igazságszolgáltatást.

Ezt is kedvelheted