Százmilliárdos keretcsökkentés a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban
A kormány 363 millió euróval csökkenti a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) uniós támogatási keretét – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A program teljes uniós kerete ezzel 3,32 milliárd euróról 2,96 milliárd euróra mérséklődik, ami mintegy 130 milliárd forintos csökkentésnek felel meg.
A módosítás az egyik fontos uniós finanszírozású magyar fejlesztési programot érinti, amelynek forrásaiból környezetvédelmi, energetikai és vízgazdálkodási beruházásokat lehet megvalósítani.
Több beruházást soroltak át a helyreállítási alapba
A források átrendezésének egyik oka, hogy a kormány több, korábban más finanszírozásból megvalósuló beruházást az uniós helyreállítási alapba (RRF) sorolt át. A módosított magyar helyreállítási tervben például a Kvassay szivattyútelep második üteme már RRF-finanszírozású projektként szerepel, noha eredetileg a KEHOP Pluszból finanszírozták volna.
A beruházás a Duna-parti szívómű, a négy propelleres szivattyú mechanikai és elektromos berendezéseinek, a nagyfeszültségű energiaellátásnak, valamint a vezérlőrendszernek a kiépítését és üzembe helyezését foglalja magában. A helyreállítási terv a projekt kapcsán kifejezetten rögzíti a KEHOP Pluszból történő átforgatást.
A finanszírozási váltásra azért volt szükség, mert az uniós helyreállítási alapból lehívható pénzek feltételeként vállalt projekteket és reformokat augusztus 31-ig kellett teljesíteni. A kormány ennek érdekében több olyan beruházást is átvett az RRF-be, amelyek korábban hazai költségvetési vagy más uniós forrásból valósultak volna meg. A kormány július 31-i tájékoztatása szerint összesen mintegy 300 milliárd forint értékben csoportosítottak át ilyen projekteket.
Egy beruházáson belül is több finanszírozási forrás működhet
Az átsorolás nem feltétlenül érinti egy-egy beruházás valamennyi elemét. A Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal esetében például az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése továbbra is az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) Európai Regionális Fejlesztési Alapjának forrásaiból valósulhat meg, mert a fejlesztés az RRF-ben meghatározott, 2026. augusztus 31-i határidőig nem fejezhető be. Vagyis egyetlen nagyberuházáson belül is több finanszírozási forrás működhet párhuzamosan.
A finanszírozási átrendezésnek külön eljárásrendje van. A helyreállítási terv két módszert különböztet meg: az áttérés lehetővé teszi, hogy a 2021–2027-es uniós programozási időszak valamely operatív programjából finanszírozott projekt kerüljön át az RRF-be, míg a technikai átforgatás korábban központi költségvetésből vagy uniós forrásból finanszírozott, de az Európai Bizottság felé még el nem számolt költségek utólagos elszámolását teszi lehetővé. Az átvétel feltétele, hogy az adott beruházás illeszkedjen az RRF céljaihoz, hozzájáruljon a vállalt mérföldkövek teljesítéséhez, és ne eredményezzen kettős finanszírozást. Az átsorolt projektek költségeit az eredeti operatív program elszámolásaiból is ki kell vezetni.
Oktatási és egészségügyi fejlesztések is uniós forrásból
Nem kizárólag közlekedési és környezetvédelmi fejlesztéseknél történt finanszírozási váltás. A kormány augusztus 8-i tájékoztatása szerint a helyreállítási terv terhére 54 milliárd forintnyi, már megvalósult oktatási fejlesztést is el lehet számolni. Emellett több mint 125 milliárd forintnyi, korábban a magyar költségvetésből finanszírozott egészségügyi beruházás és digitalizációs fejlesztés költségét is uniós forrásból fedezik.
A keretcsökkentés teljes összege nem vezethető le egyértelműen
A konkrét projektátvételeket és az egyes uniós programok közötti szakmai lehatárolásokat ugyanakkor külön kell választani, a KEHOP Plusz keretcsökkentésének teljes összege nem vezethető le egyértelműen a dokumentált átcsoportosításokból.
Különösen jelentős változás, hogy a program megújuló energiagazdaság prioritásának kerete több mint 512 millió euróval csökken. Bár az RRF-ben szintén szerepelnek jelentős energetikai beruházások, a két program dokumentációjában rögzített finanszírozási lehatárolások önmagukban nem bizonyítják, hogy a KEHOP Plusz energetikai forrásainak csökkentését teljes egészében az átsorolt projektek indokolják.
Új pályázatokra még várni kell
A keret módosítása mozgásteret ad a kormánynak arra, hogy más operatív programokban új pályázatokat írjon ki. A helyreállítási alapba átvezetett vagy más finanszírozási csatornába átsorolt beruházások után ugyanis felszabadulhatnak olyan források, amelyek más fejlesztések támogatására fordíthatók. Az új pályázatok megjelenésére azonban egyelőre várni kell.
