Sokkal több embert érinthet a vagyonadó, mint a kormány becsülte
A kormány által 15 ezer főre becsültnél lényegesen nagyobb lehet a vagyonadó által érintettek köre. Szücs Andrea, a KPMG Magyarország partnere és Nemes Árpád, a társaság vállalatértékelési üzletágának vezetője szerint a valamivel egymilliárd forint alatti összvagyonnal rendelkezőknek is érdemes lehet vagyonleltárt készíteniük. A hazai könyvvizsgáló és értékbecslő szektor felkészült a növekvő keresletre.
Élénk érdeklődés a szakma felé
A tervezet bejelentése óta élénkül az érdeklődés a könyvvizsgáló és értékbecslő szolgáltatások iránt. Az ügyfelek elsősorban a törvénytervezet egyes passzusainak értelmezéséről kérdeznek, és integrált szolgáltatásban gondolkodnak, amely a vagyonértékelés mellett annak adó- és jogi vonzatait is átfogja.
Az értékelés költsége a komplexitástól függ
Egyszerűbb esetekben már ingyenesen elérhető online kalkulátorok is segíthetnek, mivel a tervezet a lehető legegyszerűbb végrehajthatóságra törekszik. Pénzben kifejezett költség ott jelentkezik, ahol bonyolultabb a történet, például a rejtett tartalékok értékelése vagy határon átnyúló vagyonstruktúrák esetében. Általános díjszabás nincs, a díj attól függ, mennyire összetett a vagyonstruktúra és az eszközhalmaz.
Akár több hónapos folyamat is lehet
Egy egyszerűbb portfólió átvilágítása akár percek alatt elvégezhető, míg összetettebb esetekben már az ajánlatadás is hetekig eltarthat, és a teljes folyamat akár több hónapos is lehet. Minél komplexebb a vagyonszerkezet, annál valószínűbb, hogy két független szakértő eltérő összegre értékeli ugyanazt a vállalkozást. 10-20 százalékos eltérés alapvetően még elfogadható, ennél nagyobb különbség esetén vizsgálni kell a feltételezések megalapozottságát.
Nagyobb érintetti kör lehet, mint a becslés
A 15 ezres adóalanyi kört kevésnek tartják, mert az ingatlanos társaságokra behozott fogalommal alapvetően bármelyik magánszemély tulajdonában lévő ingatlan beleérthető a potenciálisan érintettek közé. Ha pusztán azt nézzük, hány magánszemélynek lehet közvetve ingatlantulajdona Magyarországon, ez jóval nagyobb érintettségi számot jelenthet.
Jelentős élénkülést hozhat a piacnak
A vagyonadó jelentős élénkülést hozhat a könyvvizsgálói piacnak. Megjelent egy új elvárás, amely szerint nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani: jól karbantartott digitális dokumentációt kell készenlétben tartani arra az esetre, ha egy bejelentés nyomán az adóellenőr igazolást kér arról, miért nem adtak le vagyonadó-bevallást. Ez a transzparenciát is növeli. A 700-800 millió forint körüli vagyonnal rendelkezőknek a „jóakaróikra” tekintettel érdemes összeállítaniuk egy ilyen vagyonleltárt.
Svájci modell, fontos különbségekkel
A vagyonadó kevés országban hoz érdemi bevételt, Svájc viszont sikeres példának számít, és a magyar törvénytervezet is sokat merített a svájci modellből. Ott a vagyonadó a 18. századig visszanyúló hagyománnyal bír, mértékét és bevallási szabályait a kantonok határozzák meg. Fontos különbség, hogy a svájci rendszerben az adóhatóság ellenőrzi a benyújtott dokumentumokat és szükség esetén korrigálja azokat, míg az itthoni rendszer önadózó. Azt még nem látni, hogy a magyar adórendszer tartalmaz-e majd kompenzációs elemeket.
Behajthatósági kihívások a határon átnyúló vagyonnál
Az egyszerűség mellett a behajthatóság is kulcskérdés, ami a határon átnyúló vagyonelemeknél jelenthet kihívást. Jelenleg nincs adatbázis arról, hogy kinek milyen vagyontárgyai mikor kerültek külföldre. A nem tőzsdei társaságok értékelésénél a tervezet lehetővé teszi a főszabálytól való eltérést: ha a társaság működése jelentősen megváltozik, nincsenek lezárt beszámolói, vagy bonyolult szerződések nehezítik az értékelést, a törvény előírja független szakértő bevonását.
A külföldi tulajdonosokat meglepetésként érte a tervezet
A magyar vagyonosok egyelőre megérteni szeretnék az új közterhet, és óvatosak, mert érzékelik, hogy ez még csak tervezet. Nagyobb a meglepetés azoknak a külföldi magánszemélyeknek a körében, akik annyiban kapcsolódnak Magyarországhoz, hogy valamikor itt fektettek be, és közvetlen tulajdonosai maradtak például egy gazdasági társaságnak. Ők ezt nem látták jönni, és körükben most az értetlenség jellemző.
A civilek bevételét is érintheti az intézkedés
A tervezet a szakértők szerint alaposan végiggondolt, és tényleges kiskapukat nem igazán hagyott nyitva. A civil szféra ugyanakkor két problémával küzd: az adókedvezmények miatt csökken a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlásaiból származó bevételük, miközben sok szervezet osztozik ezen a szűkös forráson. A vagyonadó tovább csökkentheti a jótékony célokra fordítható összegeket, ezért fontos lenne, hogy a tervezet szerint az adó társadalmi célokra fordítható 5 százalékát ne csak egy szűkebb körnek lehessen felajánlani, hanem az szja egy százalékára jogosult civil szervezeteknek is.
