Csalódtak a minisztériumi dolgozók: béremelés nem lesz, két-három ember munkáját végzi egy
Névtelen hozzászólások szerint a minisztériumokban dolgozók körében egyre nagyobb a csalódottság: béremelésről nem tudnak, miközben több helyen összevonások és létszámcsökkentés híre terjed. Egy internetes vitában többen arról számoltak be, hogy két-három ember munkáját kell ellátniuk ugyanazért a fizetésért, mások azt sérelmezik, hogy rutinos kollégákat küldenek el, és közigazgatási tapasztalat nélkül is lehet vezetői álláshoz jutni. A hozzászólók között olyanok is vannak, akik a Tiszára szavaztak, és most fontolgatják, hogy elhagyják a pályát.
Az egyik kommentelő azt írta, két ember munkáját végzi, fizuemelésről szó sincs, pedig rá is kérdezett, mire azt a választ kapta, hogy „gondolkoznak rajta”. Azt is megemlítette, hogy legutóbb 2024 januárjában emelték a fizetését. Egy másik hozzászóló szerint még a 2023-as béréért dolgozik, és állítása szerint a munkahelyén többen vannak így. Egy jogász arról beszélt, hogy most kapott egy csekélyebb emelést, de beosztásához képest sokkal nagyobb felelősséggel járó kodifikációs munkát végez, még így is alacsony bérért.
Egy másik hozzászóló szerint az új közigazgatási államtitkár már az elején jelezte, hogy ne számítsanak béremelésre; a tárcát nem nevezte meg. Ugyanő összevonásokról és egy állítólagos harmincszázalékos létszámleépítésről is írt, de ezt az arányt csak folyosói pletykaként hallotta. Egy másik kommentelő legfeljebb egyszeri, évvégi jutalmat tart elképzelhetőnek. A beszélgetésben egyikük sem hivatkozott valamennyi minisztériumra érvényes döntésre.
A munkavállalók kiválasztásáról is megjelentek vélemények: az egyik hozzászóló szerint „felvesznek huszasával haverokat”, majd belengetik a leépítést, végül mégis újabb embereket vesznek fel. Egy másik erre reagálva azt írta, hogy a korábbi kormányzati időszakban a sajtó részletesen írt a rokonok és ismerősök felvételéről, a mostani, gyakran közigazgatási tapasztalat nélküli fiatalokéról viszont nem esik szó. Egy további vélemény szerint a megbízható káderek listán adják le a „fideszes” referens kollégák nevét, hogy kiket kell kirúgni. Több kommentelő is megemlítette, hogy nem ezért szavazott a Tisza pártra, és nem ezt ígérték a programjukban a közigazgatásnak.
Többen arra is kitértek, ki végzi majd el a szakmai munkát. Az egyik hozzászóló szerint eddig két munkakört látott el, a létszámstop és az újabb távozások miatt viszont hamarosan négy-öt munkakör feladatai maradnak rá. Egy másik kommentelő arról írt, hogy két és fél éve nem kapott emelést, három ember munkáját végzi, és a sürgős feladatok a szabadságára is követik. Ugyanebben a tárcában egy nyári gyakornok egészen mást látott: az ő egységében nyugalom volt, mindenki a saját munkáját végezte.
Hogy mennyiért éri meg maradni, arról egy jogász végzettségű kormánytisztviselő írt a legkonkrétabban. Saját közlése szerint bruttó 615 ezer forintot keres, a magánszférában korábban ennek a dupláját kapta. Egy másik, ugyancsak a közszférában dolgozó jogász szakjogászi végzettséggel nettó 350 ezer forintról számolt be.
A vita akkor vált élessé, amikor szóba került, kik távoznak, és kik kapnak közben állást. Az egyik hozzászóló szerint két diplomával, több nyelv ismeretével és több mint tíz év gyakorlattal rendelkező kollégákat küldtek el, a helyükre „nullkilométeresek” érkeztek. Mások arról írtak, hogy a kabinetekben és egyes vezetői posztokon a kampányban szerzett kapcsolatok többet nyomhatnak a latban a szakmai múltnál. Ezek névtelen beszámolók, a konkrét kinevezések körülményei a hozzászólásokból nem ellenőrizhetők.
Az egyik megszólaló több mint 25 év közigazgatási tapasztalattal végül maga ment el. Elmondása szerint az új vezetők többször is beszéltek vele, amikor viszont megpróbálta elmagyarázni, hogy egyes eljárási lépéseket miért nem lehet egyszerűen kihagyni, rendre azt a választ kapta, hogy „úgy nem lesz, ahogy volt”. Egy másik hozzászóló még a helyén van, a Tiszára szavazott, a közigazgatást ma is „szívszerelemnek” nevezi, de már az álláshirdetéseket nézi.
A béremelésre váró tisztviselőknek kevés biztatást adott Kármán András, amikor bemutatta, hol spórolna az állam 2027-ben. A kormány összesen 1465 milliárd forinttal fogná vissza az állami kiadásokat, ebből 447 milliárd forintot a minisztériumok és az állami cégek működésén akar megtakarítani, azaz legalább tíz százalékkal csökkentené a működési kiadásaikat. A pénzügyminiszter a beszerzések és az informatikai szerződések költségei mellett külön kitért a fizetésekre is, és szigorú bérgazdálkodást helyezett kilátásba. A tárcáknál így a bérek befagyasztása és a létszámcsökkentés is reális lehetőség. Hogy melyik minisztériumban maradhat el az emelés, hol hagyják betöltetlenül a megüresedő állásokat, és hol küldhetnek el embereket, azt a bejelentés nem részletezte.
