Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter 100 napos értékelése
Az elmúlt száz nap során Kapitány István, a gazdasági és energetikai tárca vezetője, saját teljesítményét és minisztériuma eredményeit közzétette egy Facebook-poszt keretein belül. A miniszter tizenhárom pontban foglalta össze a tárca tevékenységeit, ahol vegyültek a konkrét intézkedések, a folyamatban lévő felmérések, jövőbeli tervek, és a szokásos minisztériumi feladatok.
Kapitány István egyértelműen megjegyezte, hogy a vészhelyzetekre gyorsan reagálva, döntéseket hoztak, ahol szükséges volt, és igyekeztek rendet tenni az ügyekben. Az energiaellátás válságára vonatkozóan kiemelte, hogy a lakosság 84%-a megváltoztatta energiafogyasztási szokásait, míg ezer vállalat önként vállalta energiafelhasználásának csökkentését. Azonban a posztból nem derül ki, hogy milyen adat vagy kutatás támasztja alá ezt a 84%-os arányt.
A Duna vízállásának csökkenése miatti paksi termelés csökkentését sikeresen kezelte a miniszter, és hangsúlyozta, hogy rekord idő alatt sikerült megvédeni az erőmű vízellátását. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket azonban Magyar Péter, a miniszterelnök főtanácsadója irányította, míg Kapitány István utólagos érdemként könyveli el ezt a sikert.
A bejegyzésben a szélenergia fejlesztéséről is szó esett, ahol a miniszter minimum 700 MW kapacitású szélenergia pályázatát készítettek elő, ami duplája a jelenlegi kapacitásnak. A tőkebevonás mértékét minimum 1 milliárd euróra becsülték, emellett legalább 3000 MW új szélerőművek beépítése is várható a következő években. De ez a pályázat még nem minősül beruházásnak, a helyi közösségek reakciója pedig kérdéses, mivel tájékoztatásuk a szélturbinák létrehozásáról eddig elmaradt.
Kapitány hangsúlyozta a „minőségi vezetőváltás” fontosságát a kormányon belül, több állami tulajdonú cég élén, beleértve az MFB-t és az MVM-t. Terminológiája alapján a kinevezett vezetőket szakmai tapasztalatuk alapján értékelte, de az eredmények igazolásához idő szükséges.
Az új miniszteri programban feltűnő, hogy a kormány az állami ellenőrző hatóságokhoz, köztük a NAV-hoz és az ügyészséghez fordult az eljárások megkezdése érdekében. Eddig azonban a nyilvánosságra hozott vizsgálatok eredményei hiányoznak, így a jövőbeni jogi eljárások kimenetele kérdéses.
A miniszter összesítette az elmúlt 100 nap néhány kézzelfogható eredményét, beleértve a stratégiai készletek visszatöltését, az Eximbank-ügyekkel kapcsolatos feljelentéseket és a Széchenyi Kártya szabályainak módosítását. Az elmúlt hónapok kommunikációs teljesítménye azonban kérdéseket vet fel, mivel a tényleges intézkedések és a nyílt diskurzus mellett a propaganda elemei is megjelentek. A kritikai hangvétel a következő időszakban várhatóan növekedni fog, mivel a politikai helyzet és a gazdasági tényezők egyre összetettebb feladatok elé állítják a tárcát.
