Üzletek bezárását és a feketemunka terjedését hozhatja a kataemelés
A vidéki fodrászok és kozmetikusok megélhetését is veszélyeztetheti a kata tervezett emelése Szalai Piroska szerint. A Fidesz országgyűlési képviselője arra figyelmeztetett, hogy a növekvő terhek a pályakezdők indulását is megnehezíthetik, és egyes vállalkozókat a feketén végzett munka felé terelhetnek.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány korábbi vezetője szerint jelentős különbség van a fővárosi és a vidéki szolgáltatók bevételei között. „A fővárosi belvárosi szalonokban dolgozó egyéni vállalkozók esetében most is általános a havi 1,5 milliós bevétel, de egy kisvárosban ennek a fele, egy vidéki kistelepülésen pedig a negyede, ötöde az átlagos bevétel” – fogalmazott.
Ugyanaz a fix adóteher ezért jóval nagyobb terhet jelenthet a kisebb településeken. A budapesti szolgáltatók könnyebben emelhetnek árat, vidéken azonban a szűkebb vásárlóerő miatt a drágítás vendégvesztéshez vezethet.
Szalai példája szerint egy kistelepülési fodrász adóterhe 2027-ben évi 300 ezer, 2028-ban pedig évi 600 ezer forinttal nőhet. Számítása alapján ez előbb egy-, majd kéthavi bevételnek felelhet meg. „Ez igazán jelentős még egy bejáratott üzlet számára is, sokszor nincs lehetőség ekkora áremelésre” – hangsúlyozta a képviselő.
A közgazdász szerint az emelés miatt kevesebben vállalkozhatnak önálló üzlet indítására. A helyiségbérlet és az eszközbeszerzés már a kezdetektől kiadást jelent, miközben a biztos vendégkör kialakításához idő kell. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem számíthatnak családi segítségre, illetve gyermeknevelés után térnének vissza a munkába.
Szalai Piroska az induló egyéni vállalkozók támogatását sürgette. Felvetése szerint az átalányadózásban három-öt évig olyan kedvezményeket kaphatnának, amelyek a másodállású vállalkozók működését könnyítik.
A helyi szolgáltatások visszaszorulásától is tart: „Ha bezárnak a magyar szolgáltatók, s nem tudnak újak nyitni, akkor a helyükre lépnek a nagy láncok üzletei, mint amiket most is látunk a nagy üzletközpontokban.”
Arra a kérdésre, hogy gyakoribbá válhat-e a feketén végzett munka, határozottan válaszolt: „Természetesen, sajnos! A házhoz járó szolgáltatást végző vállalkozók esetében nem is túl nehéz.”
Példaként olyan vidéki fodrászt említett, aki már nem tudja fenntartani üzletét, ezért házhoz járással csökkenti kiadásait. Szerinte a magasabb adóteher növelheti annak kockázatát, hogy a szolgáltató bevétele egy részét nem vallja be.
Szalai Piroska úgy látja, a változások megítélésénél a legális vállalkozások fennmaradását is mérlegelni kell. A részletes szabályozásról ugyanakkor óvatosan nyilatkozott: „Meg kell várni a jövő évi adótörvényeket, hogy pontosabban lássunk.”
Jelentős változások előtt állhat a magyar adórendszer, amelyek a kisvállalkozókat és a nagyobb vagyonnal rendelkező cégtulajdonosokat egyaránt érinthetik. A kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is állást foglalt. A szervezet több kormányzati elképzelést támogat, ugyanakkor olyan kockázatokra figyelmeztet, amelyek a magyar vállalkozások versenyképességét is veszélyeztethetik.
A tervezet emellett 22 millió forintra emelné a bevételi határt, amit a kamara szintén kedvező változásként értékel.
