Jelentős profitot hozhat a magyar euróbevezetés az állampapír-befektetőknek
Magyarország eurócsatlakozása érdemi nyereséget jelenthet az állampapírba fektető lakossági és intézményi befektetők számára – mondta Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A szakértő szerint a legkedvezőbb lehetőséget a hosszú lejáratú, fix kamatozású államkötvények kínálják, amelyek futamideje túlnyúlik az euróbevezetés várható időpontján.
A konvergenciafolyamat során, az euróbevezetés időpontjához közeledve a Magyar Nemzeti Bank irányadó rátájának közelednie kell az Európai Központi Bank mindenkori irányadó rátájához. Ezzel párhuzamosan a magyar állampapírok hozama is besimulna az eurózóna-tagországok tartományába, nagyjából 100 bázisponttal a német hozam fölötti szintre. Az Államadósság Kezelő Központ eközben folyamatosan csökkenő kamattal bocsátaná ki az állampapírokat, így a belépés pillanata előtt és közvetlenül azt követően kibocsátott papírok kamata között nem lesz különbség. A legjobban az jár, aki a lehető leghamarabb megvásárolja a jelenleg még magas kamatozású, hosszú lejáratú, fix kamatozású forintos állampapírokat, és lejáratig tartja azokat.
A már kibocsátott és az euróbevezetés pillanatában még piacon lévő, jelenleg forintban denominált magyar államkötvények az euróbevezetés napjától eurós kötvénnyé válnának, így a befektetők a kamat- és tőketörlesztést is euróban kapnák az eredeti kondíciók szerint. A lakosságihoz hasonló mechanizmusok érvényesülnek az intézményi állampapírok esetében is.
Az intézményi befektetők elméletileg a hosszú távú, fix kamatozású, forint alapú államkötvényekkel érhetik el a legnagyobb hozamot, míg a lakossági papírok közül a Magyar Állampapír Plusz vagy a Fix Magyar Állampapír termelhet stabil profitot. Ha Magyarország látványosan elindul az euróövezet felé, a forintkamatoknak közelíteniük kell az eurós kamatokhoz, azaz lefelé fognak mozogni. Amikor a piaci kamatok csökkennek, a korábban kibocsátott, magasabb fix kamatot fizető kötvények árfolyama megugrik. Minél hosszabb a kötvény futamideje – például 10 vagy 20 éves fix kamatozású forintos államkötvények –, annál nagyobb árfolyamnyereség érhető el, ha a lejárat előtt adják el őket a másodlagos piacon.
A klasszikus, nem lakossági, hosszú távú intézményi Magyar Államkötvények éves piaci hozama jelenleg körülbelül 5,45 és 5,80 százalék között alakul a futamidőtől függően.
A spekuláció azonban kockázatot is rejt. Mivel nem lakossági papírokról van szó, árfolyamuk naponta ingadozik. Ha a csatlakozás céldátuma kitolódik vagy a forint gyengül, a pozíció átmenetileg veszteséget is mutathat.
A FixMÁP és a MÁP Plusz esetében is hasonló a mechanizmus, ám lényeges különbségek is vannak. Előbbi futamideje 3 év, utóbbié 5 év, így jelenleg nincs olyan fix kamatozású magyar állampapír, amelynek futamideje a 2032-re várt eurócsatlakozás időpontján túlnyúlna, tehát ezeket később érdemes megvenni, ha a kamatozás addig nem változik lényegesen. Ha a közeledésre tekintettel a jegybanki alapkamat és a piaci hozamok 3-4 százalék alá süllyednek, a FixMÁP 5,5 százalékos fix kamata rendkívül értékes lesz, akárcsak a MÁP Plusz 5 és 6 százalék között idővel sávosan növekvő kamatozása. A lakossági papírok előnye ezen felül, hogy a Magyar Államkincstár fix, jelenleg 1 százalékos büntetéssel bármikor visszaváltja őket, így piaci árfolyamkockázattal sem kell számolni.
Összességében valószínűleg a lakossági befektetők is akkor járnak a legjobban, ha az alapvetően nem nekik értékesített hosszú lejáratú államkötvényeket veszik. Erre lehetőség van, mivel a lakosság vásárolhat intézményi befektetőknek szánt kötvényeket a Magyar Államkincstárnál, fordítva azonban nem: az intézmények és jogi személyek nem vehetnek lakossági állampapírt.
