Kritikus szint alá süllyedt a Duna Csernavodánál, veszélyben a leállított reaktorok hűtése
A Duna vízállása a romániai Csernavodánál a mínusz 262 centiméteres kritikus küszöb alá süllyedt, és az előrejelzések a következő napokra sem mutatnak jelentős javulást. A helyszínen működik Románia egyetlen atomerőműve, amelynek mindkét reaktora hónapok óta nem termel áramot. A kritikus szint alatt már a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének fenntartása is nehezebbé válhat.
A két reaktort nyáron kapcsolták le: az 1-es blokkot július 28-án, a 2-es blokkot augusztus 13-án állították le, mert a Duna alacsony vízhozama miatt nem lehetett biztosítani az áramtermeléshez szükséges hűtővízmennyiséget. Románia ezzel mintegy 1400 megawattnyi nukleáris kapacitást veszített el, ami az ország villamosenergia-termelésének nagyjából ötödét jelentette.
Nem jelent automatikus balesetveszélyt a helyzet
A román hatóságok korábban arra figyelmeztettek, hogy a mínusz 262 centiméteres küszöb átlépése újabb intézkedéseket tehet szükségessé, a nukleáris felügyelet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelent automatikusan nukleáris balesetveszélyt. A csernavodai létesítmény több, egymástól független hűtőrendszerrel és biztonsági tartalékkal rendelkezik, amelyek alacsonyabb vízállás mellett is biztosíthatják a reaktorok biztonságos állapotát.
A helyzet kezelésére a hatóságok kotrási munkálatokkal, a folyómeder átalakításával és vízterelő akadályokkal próbálták biztosítani az erőmű vízellátását. Augusztusban négy, kővel megrakott uszályt is elsüllyesztettek a Dunában, hogy a vizet az erőmű hűtőrendszere felé tereljék. A legfrissebb kormányzati értékelés szerint azonban ezek az intézkedések mindössze 1-3 centiméteres javulást eredményeztek, amelyet a folyó további apadása gyakorlatilag semlegesített.
November 1-jére tervezik az újraindítást
A súlyos helyzet ellenére a román Nuclearelectrica vállalat továbbra is november 1-jei újraindítással számol. Az üzemeltető frissített pénzügyi terveiben már azzal számol, hogy mindkét blokk november elején ismét csatlakozhat a villamosenergia-hálózathoz, ez azonban egyelőre csak tervezési feltételezés, nem garantált határidő. A tényleges újraindítás a Duna vízállásának alakulásától és a biztonságos üzemeltetés feltételeinek teljesülésétől függ.
A több hónapos leállás súlyos gazdasági következményekkel jár: a Nuclearelectrica az eredeti költségvetéséhez képest 41 százalékkal csökkentette idei profitvárakozását, a kieső villamosenergia-értékesítésből származó bevétel pedig megközelítheti az egymilliárd román lejt. A termelés helyreállítása nemcsak Romániának, hanem Moldovának is fontos, amely villamosenergia-fogyasztásának több mint 60 százalékát Romániából szerzi be.
A csernavodai atomerőmű újraindítását már korábban is többször elhalasztották: Ilie Bolojan akkori ügyvivő román miniszterelnök még szeptember végére, legkésőbb októberre várta a termelés helyreállítását. Már akkor figyelmeztetett, hogy Csernavoda a Duna egyik mellékága mellett helyezkedik el, ezért a vízhiány kezelése jóval nehezebb, mint a főágon működő paksi vagy bolgár kozloduji atomerőműnél. Románia a kieső nukleáris termelést importtal, szénerőművekkel és tartalékkapacitásokkal igyekezett pótolni, ami növelte az energiaköltségeket.
