Kereskedelmi üzembe állt a Green Breeze szélerőmű Romániában
Befejeződtek az építési és hálózati csatlakozási munkálatok, valamint a termelési tesztek a romániai Galați megyében található Green Breeze szélerőműnél, amely így megkezdte kereskedelmi termelését. A Cuca község területén található létesítmény több mint 99 megawatt beépített kapacitással rendelkezik, ami méretét tekintve nagyjából kétszerese a Magyarországon jelenleg működő legnagyobb szélerőműparknak.
A projektet a svéd OX2 fejlesztette és építette, majd csaknem 214 millió euróért értékesítette a Nala Renewablesnek, amely a Trafigura és az IFM Investors közös vállalkozása. Az OX2 a megállapodás alapján a befejezést követően továbbra is üzemelteti a létesítményt. A Green Breeze összesen 16 darab, egyenként 6,2 megawattos Vestas V162 szélturbinából áll, és ez az OX2 első olyan romániai beruházása, amely eljutott a kereskedelmi működésig.
Az Apple 12 évre kötött virtuális áramvásárlási szerződést
A projekt különlegessége, hogy a megtermelt villamos energiához az Apple is hosszú távú szerződéssel kapcsolódik: az amerikai technológiai vállalat 12 évre kötött virtuális áramvásárlási megállapodást. Ez nem azt jelenti, hogy a Green Breeze által termelt áram fizikailag közvetlenül az Apple létesítményeibe kerül. A virtuális PPA pénzügyi konstrukció, amelyben az Apple egy előre rögzített vagy indexált áron kapcsolódik a szélerőmű termeléséhez, miközben az energia ténylegesen a nagykereskedelmi piacon kerül értékesítésre. Az árkülönbözetet a szerződés feltételei szerint a felek egymás között elszámolják.
A megállapodásnak az Apple számára az is fontos eleme, hogy a vállalat igazolást kap a megújulóenergia-termelés támogatásáról. Ez illeszkedik a technológiai óriás 2030-ra kitűzött céljához, amely szerint teljes működését és a termékeihez kapcsolódó villamosenergia-igényt tiszta energiával kívánja lefedni. Az Apple az elmúlt években Európa több országában, köztük Romániában is jelentős szél- és napenergia-projekteket támogatott.
Az OX2 további romániai tervei
A svéd fejlesztőnek további tervei is vannak Romániában: három, összesen mintegy 300 megawattos szélerőmű-projektje építés alatt áll vagy hamarosan ebbe a szakaszba léphet, miközben további, összesen 1,2 gigawattos szél-, nap- és akkumulátoros energiatárolási projektek vannak előkészítés alatt.
Magyarországon is nagyszabású szélenergia-fejlesztések indulnak
Magyarországon egy nagyszabású szélenergia-tender indult el, amely magántőke bevonásával alapjaiban alakíthatja át az ország energiarendszerét. A stratégia célja a hazai szélerőmű-kapacitás radikális növelése, miközben a kormány a hálózati infrastruktúra és a szabályozási környezet biztosításáért felel. A pályázatot augusztusban kiírták. A gazdasági és energetikai miniszter a parlamentben korábban arról beszélt, hogy Magyarországnak kiegyensúlyozottabb energiamixre van szüksége, és hogy az elmúlt 16 évben több olyan elem is hiányzott a rendszerből, amely egy stabil energiamixhez szükséges: nem történt megfelelő fejlesztés a szélenergia területén, nem fektettek eleget az energiatárolókba, új erőművek sem épültek a kívánt ütemben, és a paksi beruházások is elmaradtak.
A miniszter közölte, hogy a szélenergia fejlesztése nem magyar állami beruházásként valósul meg, a terveket magántőke bevonásával hajtanák végre. A beruházások egyik kulcskérdése az elektromos hálózat állapota. Magyarország 1,5 milliárd euró uniós forrást hozott haza, és erre már pályázatot is kiírtak az áramhálózat fejlesztésére, hogy megfelelő csatlakozási pontok álljanak rendelkezésre az új szél- és naperőművek számára.
A fejlesztés azért is jelentős, mert a korábbi programban eredetileg 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára nyitottak volna lehetőséget, ám a beruházói érdeklődés a vártnál nagyobb volt. A kormány ezért közel 1000 megawattnyi új kapacitás csatlakozásának lehetőségét vizsgálta, miközben 2030-ig összesen 4000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára teremtenének hálózati lehetőséget. Ez nagyságrendi változást jelentene a jelenlegi magyar szélenergia-kapacitáshoz képest: a hazai állomány mintegy 330 megawatt, és 2016 óta lényegében nem változott. A 4000 megawattos cél névleges teljesítményben nagyjából négy paksi blokk kapacitásának felel meg, bár a szélerőművek termelése időjárásfüggő.
