Trump kálisóüzlete Lukasenkával: a belarusz elnök lehűtötte az amerikai reményeket
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Washington „masszív megállapodáson” dolgozik Fehéroroszországgal káliumtartalmú műtrágya, azaz kálisó beszerzéséről, lényegesen alacsonyabb áron annál, mint amennyit az Egyesült Államok jelenleg a kanadai szállítmányokért fizet. Trump szerint ez kifejezetten jó hír lenne az amerikai gazdáknak és állattenyésztőknek.
A terv azonban szinte azonnal akadályba ütközött: Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök közölte, hogy Fehéroroszországnak nincs szabad kálisómennyisége, amelyet át tudna irányítani a nyugati piacokra. A belarusz vezető szerint még akkor sem lenne mit nagyobb mennyiségben Nyugatra szállítani, ha Minszk ezt szeretné, mert a rendelkezésre álló termelés gyakorlatilag teljes egészében le van kötve. A kijelentés kérdésessé teszi, hogy a beharangozott üzlet milyen gyorsan és mekkora volumenben ölthet tényleges formát.
Az Egyesült Államok kálisóimportja nagyrészt Kanadára támaszkodik
Az amerikai mezőgazdaság számára a kálium különösen érzékeny alapanyag, mivel nagymértékben importra szorul. Az amerikai agrárminisztérium adatai szerint 2024-ben az Egyesült Államok belföldi felhasználásra szánt kálisóimportjának mintegy 80 százaléka Kanadából, 16 százaléka Oroszországból érkezett.
Fehéroroszország ugyanakkor világpiaci léptékben nem mellékszereplő: az amerikai földtani szolgálat szerint 2024-ben a világ negyedik legnagyobb kálisótermelője volt, a globális termelés 10,7 százalékával. Abban az évben 6,43 millió tonna kálium-hatóanyagban számított kálisót exportált, amelynek legnagyobb vásárlója Kína volt.
A logisztika és a szankciók is nehezítik a szállítást
Belarusz korábban a litvániai Klaipėda kikötőjén keresztül tudta hatékonyan kijuttatni termékét a világpiacra, ezt az útvonalat azonban a szankciók lezárták. A belarusz kálisónak ezért jórészt orosz útvonalakat kell használnia, ami jelentősen megdrágítja a szállítást.
Az amerikai piac jelenleg nem szenved akut káliumhiánytól. Josh Linville, a StoneX műtrágyapiaci elemzője szerint ezért önmagában a belarusz import megjelenése aligha lenne képes látványosan lenyomni az amerikai kálisóárakat. Az Egyesült Államokban jelenleg sokkal nagyobb problémát jelentenek a nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák ellátási és árkockázatai.
Magyarországon is fájó kérdés a műtrágya ára
A magyar gazdálkodók már most is olyan időszakban kénytelenek megkezdeni az őszi munkákat és a következő szezon előkészítését, amikor a termelési költségek emelkednek, miközben a terményárak és az idei hozamok számos gazdaság jövedelmezőségét jelentősen lerontották.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2026 első fél évében átlagosan 4,5 százalékkal voltak magasabbak a műtrágyaárak, mint egy évvel korábban. A termelők 760 ezer tonna műtrágyát vásároltak, 3,3 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában.
A második negyedévben az értékesítési árak éves összevetésben jellemzően 2–15 százalékkal emelkedtek: a karbamid 15,4 százalékkal, a mészammon-salétrom és a MAP egyaránt 10,2 százalékkal drágult. Az első negyedévhez képest a karbamid ára 16,2, az ammónium-nitráté 15,2 százalékkal ugrott meg. A kálium-klorid ára ugyanakkor éves alapon 7,2, az előző negyedévhez képest 8,8 százalékkal csökkent.
Ez azért fájdalmas, mert ugyanebben az időszakban a gabonafélék termelői ára 12,2, az ipari növényeké 12,7 százalékkal esett. A növénytermesztőknek tehát egyre drágább inputokat kell megvásárolniuk olyan termények előállításához, amelyekért kevesebb pénzt kapnak.
Az elmúlt hetekben további kockázatok is megjelentek: a Hormuzi-szoros körüli energiapiaci feszültség, az európai műtrágyagyártás magas gázköltségei, az orosz és belarusz műtrágyákra kivetett uniós vámok, valamint a karbonvám egyaránt emelheti az európai termelők beszerzési költségeit.
